„Az AI egy nagyszerű eszköz, amely csökkentheti a jogi munka szerves részét képző adminisztratív feladatokra fordítandó időt, de nem helyettesíti az emberi szakértelmet és tapasztalatot.”
Beszámoló a Miami Dade Ügyvédi Kamara Jogi és Technológiai Bizottsága által létrejött panelbeszélgetésről, melynek témája az AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia – a szerk.) ügyvédi munka során történő hatékony használata volt.
Hasznos tudnivalók:
A technológia használata és integrálása a joggyakorlatba az egyik legizgalmasabb és legvitatottabb téma, amellyel az ügyvédi irodákban, tárgyalótermekben és jogi egyetemeken egyaránt foglalkoznak. Manapság egyre több jogi szakembert foglalkoztat a kérdés, hogy vajon felválthatja-e őket a folyamatosan fejlődő technológia és így a mesterséges intelligencia.
A Miami Dade Ügyvédi Kamara Jogi és Technológiai Bizottsága által támogatott panelbeszélgetésen a szakértők egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy az AI nem fogja felváltani az ügyvédeket. Ellenben a mesterséges intelligenciát hatékonyan használó ügyvédek olyan versenyelőnyre tesznek szert, amellyel lekörözik azokat az ügyvédeket, akik ellenállnak a technológiai újításoknak. A panelbeszélgetés résztvevői között volt Stephanie Wilkins, a Legaltech News főszerkesztője, Steve Salkin, a Law Journal Newsletters főszerkesztője és Ralph Losey, ügyvéd, Losey Law – Ügyvédi Iroda.
A mesterséges intelligencia rendkívül hatékony eszköz – és továbbra is az lesz –, amely nagy előnyökkel járhat a társadalom számára, és komoly veszélyt is jelenthet, ha nem építenek megfelelő védőkorlátokat addig, amíg a technológia még fogékony erre. A mesterséges intelligencia alkotói és leglelkesebb támogatói mindannyian egyetértenek abban, hogy szabályozásra van szükség annak biztosítására, hogy az AI ne lépje túl azokat a határokat, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a választási rendszer integritását vagy a nyilvánosságnak az általuk átadott információk valódiságába és megbízhatóságába vetett bizalmát.
Míg az Egyesült Államok kormánya mérsékelten halad a szabályozási keretrendszer kidolgozásában, az EU messze előrehaladottnak tűnik a mesterséges intelligencia-szabályok végrehajtható rendszerének bevezetése terén. Az EU AI-törvénye lehet az első olyan átfogó szabályozás, amely korlátozza az AI-rendszerek használatát, és előírja a mesterséges intelligencia által generált tartalom közzétételét. A szabályozási rendszer még nem lépett hivatalosan életbe, de a kockázati szint növekedésével magasabb kötelezettségeket ró majd mind a szolgáltatókra, mind a felhasználókra. A tervezet néhány taxatív kivételtől eltekintve tiltja az olyan káros, a mesterséges intelligencia használata általi gyakorlatokat, mint a „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken bűnüldözési célokból történő alkalmazását.
Aggodalomra ad okot, hogy az EU szabályozási megközelítése megnehezítheti a közösen megosztott szabályozási protokoll létrehozására irányuló erőfeszítéseket, mivel az EU nem konzultált széleskörűen az iparág vezetőivel a szabályok kidolgozása során.
Legfontosabb lépések az ügyvédi irodák számára
Az AI mint hatékonyság- és kapacitásnövelő eszköz értéke megkérdőjelezhetetlen. A mesterséges intelligencia több órányi adminisztratív munkát tud elvégezni percek alatt, felszabadítva a jogászokat, hogy szakértelmüket olyan értékesebb feladatokra alkalmazzák, mint például az ügyfelek segítése, tanácsadás, készségeik fejlesztése – azaz mindaz, amiért ezt a hivatást választották.
A technológia már bizonyította figyelemre méltó képességét jogi memorandumok és kutatásokon alapuló dokumentumok átfogó tervezeteinek elkészítésére, amelyek segítik az jogászokat saját végleges változatuk megírásában.
A mesterséges intelligencia azonban ma már nem elég megbízható, és nem biztos, hogy valaha is elég megbízható lesz ahhoz, hogy bírósághoz vagy ügyfélhez benyújtandó dokumentumot készítsen anélkül, hogy ügyvéd alaposan ellenőrizne minden tényt és jogi hivatkozást. A mesterséges intelligencia csupán egy eszköz, amely csökkentheti a kutatás és az írás idejét, de nem helyettesíti a több éves jogi gyakorlatot és emberi tapasztalatot.
Adatvédelem és kiberbiztonság
Annak biztosítása érdekében, hogy mindenki – beleértve az iroda vezető ügyvédeit és a teljes munkatársi csapatot – a legjobb gyakorlatot kövesse a mesterséges intelligencia használata során, az ügyvédi irodáknak oktatási programokat kellene tartaniuk az AI-ról.
Minden irodának létre kellene hoznia és terjeszteni kellene egy saját mesterségesintelligencia-kézikönyvet, amely foglalkozik az iroda erre vonatkozó irányelveivel, beleértve a szigorú útmutatásait is. Amellett, hogy nem lehet kizárólag a korábban említett mesterséges intelligencia-tervezetre hagyatkozni, az említett útmutató elején az kell, hogy legyen, hogy semmilyen bizalmas információt vagy ügyfélazonosító adatot nem szabad bevinni a ChatGPT-be vagy más generatív AI-programba.
A 10 vagy több jogi szakembert foglalkoztató szervezetnél, irodánál kellene lennie egy technológiában jártas szakembernek, aki felügyeli a mesterséges intelligencia használatát, valamint segít az új és meglévő munkatársak, és a támogató személyzet oktatásában.
Ralph Losey, a Losey Ügyvédi Iroda vezető partnere, a jogi technológia (legaltech) vezető szakértője, előadója és szerzője azt mondta a Miami Dade Ügyvédi Kamara konferenciájának résztvevőinek, hogy „A mesterséges intelligencia olyan, mint minden fejlett eszköz, tanulmányozást és képzést igényel.”
A Miami Dade Ügyvédi Kamara panelbeszélgetésében részt vevő szakértők azt javasolták, hogy minden mesterséges intelligencia eszközt úgy kell tekinteni, mint az e-mailt: „Egy e-mailbe nem írna bele semmit, ami veszélyeztetné az ügyvéd-ügyfél kapcsolatot. Ugyanez a helyzet az AI esetében. Ha egyszer behelyezi az ügyfél adatait vagy bármilyen más bizalmas adatot a ChatGPT-be, azok bárki számára elérhetővé válnak.”
Az AI-szolgáltatók ellenőrzése
Az ügyvédi irodáknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy mely AI-programokat alkalmazzák. A mesterséges intelligencia gyártói gyakran eltúlozzák termékük potenciális előnyeit, vagy a program biztonsági funkcióit erősebbnek írják le, mint amilyenek valójában.
A komoly mesterségesintelligencia-termékek szállítóinak hajlandónak kell lenniük és képesnek kell lenniük válaszolni bármilyen kérdésre a termékükkel és általában a témával kapcsolatban. Fontolóra kell venni, hogy cégnek mik az igények és miben tudna segíteni az adott termék. Érdeklődni kell a gyártó konkrét elképzeléséről, amellyel a terméket az adott cégnél bevezetné.
A kiválasztott mesterségesintelligencia-szolgáltatónak fel kell készülnie arra is, hogy útmutatást adjon arról, hogyan célszerű összeállítani a legpontosabb és leghatékonyabb utasításokat (ún. promptokat – a szerk.) az AI számára. A jó minőségű ún. prompt engineering értékes készség, amely a mesterséges intelligencia program számára kifinomultabb, részletesebb és konkrétabb kérést nyújt, amely így a leghasznosabb eredményeket biztosítja.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy rendszeresen jelennek meg új alkalmazások, új eszközök új funkciókkal. Meg kell vizsgálni a piac teljes kínálatát, mielőtt a választás egy adott AI-programra esne. Lehet, hogy létezik olyan termék, amely jobban megfelel az igényeknek, mint az, amelyikre először rátalálnak. Érdemes a döntés előtt felkeresni a „TheresAnAIForThat” vagy a „TheoremLegal” oldalt további információkért az elérhető AI-eszközökről.
Nem kell félni
Egyesek kissé furcsállhatják a mesterséges intelligencia használatát jogi munkájuk során. Ez érthető, figyelembe véve a köztudatban élő rémtörténeteket, és azt az általános félelmet, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos munkaköröket felvált az idő előrehaladtával.
Félelemre azonban semmi ok. Akár észreveszik, akár nem, az ügyvédek és az őket támogató munkatársak évek óta használják a mesterséges intelligencia valamilyen formáját:
Ez mind mesterséges intelligencia.
A Miami Dade webinárium résztvevői egyvalamit javasoltak, ami enyhítheti a félelmet: játsszunk a mesterséges intelligenciával. Érdemes próba jelleggel megnyitni a ChatGPT-t, a Bard-ot vagy bármely más generatív AI-eszközt, és például megkérdezni mi legyen a vacsora. Sorolja fel a kéznél lévő hozzávalókat, és kérje meg, hogy készítsen recepteket. Egy ilyen játék során valaki még arra is használta, hogy nevet generáljon egy új ginkoktélhoz, amely a hozzávalók meghatározott listáját tartalmazta. Kérje meg, hogy írja meg életrajzát (emlékezzen az 1. szabályra, és ne adjon meg olyan személyes adatokat, amelyek még nem szerepelnek pl. a LinkedIn-profiljában). Bármi, ami nem munkával kapcsolatos. Ha már megszokta, hogy ilyen módon használja, akkor gondolja át, hogyan használhatja a munkahelyén. Kezdje lassan, fokozatosan! Akkor talán látni fogja, hogy a mesterséges intelligencia nem egy szörnyeteg, ami a szekrényében rejtőzik.
AI a bíróságokon
Mivel a mesterséges intelligencia oly sok bevett normát megkérdőjelez, az AI jogi korlátaira, mások kreatív munkájának „képzésére” való felhasználására, valamint arra vonatkozóan, hogy az interneten található szellemi tulajdon védve van-e a mesterséges intelligencia kutatási tevékenységei ellen, az Egyesült Államok bíróságai előtt folyamatosan vannak ilyen ügyekben eljárások.
Sara Silverman beperelte az OpenAI-t (a ChatGPT megalkotóját), azt állítva, hogy a program felhasználta szerzői jogi védelem alatt álló anyagát a ChatGPT „tanítására”. (Lásd: Silverman kontra OpenAI Inc, Kalifornia északi körzetének egyesült államokbeli kerületi bírósága, 3:23-cv-03416.)
2023 júniusában Mark Walters rádiós személyiség beperelte a ChatGPT tulajdonosát rágalmazás miatt, mert a program egy teljesen hamis és állítólagosan rágalmazó életrajzot hozott létre Waltersről, beleértve az illegális cselekmények listáját, amelyekben állítólag részt vett. Ez a mesterséges intelligencia „hallucinációja” volt. [Lásd: Walters v. OpenAI, L.L.C., 1:23-cv-03122, (N.D. Ga.)]
Az OpenAI és a Microsoft ellen pedig csoportos kereset indult Kaliforniában, azt állítva, hogy a program úgy működik, hogy több száz millió ember személyes adatait használja fel beleegyezésük nélkül. (Lásd: P.M. kontra Open AI, L.L.C., USA Kalifornia északi körzetének kerületi bírósága, 3:23-cv-03199.)
A mesterséges intelligencia a jelenlegi törvények korlátait teszteli, és olyan új jogi elméletek kidolgozását kívánja meg, amelyek kétségtelenül átalakítják a jogi standardokat.
A Miami Dade Ügyvédi Kamara konferenciájának résztvevőinek és az olvasóknak szóló fő gondolatai közé tartozik egy figyelemfelhívás, hogy a mesterséges intelligencia olyan átalakuló fejlődés, amely minden jogterületre hatással lesz.
Az irodáknak, vállalatoknak, szervezeti egységeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk alkalmazott mesterséges intelligencia irányítása és működtetése egyértelmű szabályzatokkal és iránymutatásokkal összhangban legyen, ügyfeleik bizalmas információinak védelme és az ügyvéd-ügyfél kapcsolat megőrzése érdekében. A mesterséges intelligencia termékszállítóinak ellenőrzése során élesen az adott igényekre, a termékek tényleges hatékonysági és kiberbiztonsági kapacitására, valamint a rendszer könnyű használatára kell összpontosítani.
Az AI biztosan itt fog maradni velünk. Ismerje meg, dolgozzon vele, derítse ki, hogyan működik, és mire használhatja. A versenytársai egészen biztosan megteszik majd.
Melissa „Rogo” Rogozinski volt peres ügyvéd, legaltech értékesítési vezető, vendégelőadó, CLE előadó és tréner, vállalkozó, valamint 2016-ban az ACEDS eDiscovery Év Embere jelöltje. Rendszeres munkatársa a Legaltech Newsnak, a Law Journal hírleveleinek és a Legal Business Worldnek. Az RPC Strategiesnél egy tanácsadókból álló „Álomcsapatot” vezet, akik jogi marketingre és értékesítési stratégiákra szakosodtak ügyvédi irodák, jogi technológiai beszállítók és befektetők számára.
Steve Salkin, a Cybersecurity Law & Strategy és az ALM LJN Newsletters részlegének főszerkesztője.
Ez a cikk a Cybersecurity Law & Strategy című kiadványban jelent meg, amely egy adatvédelmi és biztonsági szakemberek, információs biztonsági vezetők, információs igazgatók, technológiai vezetők, vállalati jogtanácsosok, internetes és műszaki szakemberek, házon belüli jogtanácsosok számára készült ALM-kiadvány.
Fordította: Takács Fanni Bernadett
Eredeti cikk: AI and Law Practice: A Roadmap for Success In ModernLegal Firms, Part 2
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
