Nem új keletű, de talán nem túlzás állítani, hogy ritkán alkalmazott lehetőség a nem európai uniós külföldi felperesekkel szemben az úgynevezett perköltség-biztosíték intézménye.
Releváns jogszabály: 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról.
Mikor élhetünk a perköltség-biztosíték lehetőségével, és milyen célt szolgál? Az alanyi körbe azok a felperesek tartoznak, akinek a lakóhelye, székhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban van.
Lényeges elem, hogy a perköltség-biztosítékot a bíróság hivatalból nem alkalmazza, arra vonatkozóan az alperesnek külön kérelmet kell előterjesztenie. A perköltség-biztosíték célja az alperes pernyertessége esetére az alperes perköltségének fedezése, figyelemmel arra, hogy annak végrehajtása a felperes honossága miatt jelentős nehézségbe ütközhet és jelentős költségekkel járhat.
A külföldi felperes általi perlés ugyanis az alperes szempontjából azzal a kockázattal jár, hogy pernyertessége esetén a felmerült költségeinek megtérítése nem biztosított. A perköltség tekintetében hozott magyar határozat ugyanis külföldön csak uniós rendelet vagy nemzetközi szerződés alapján, illetve ezek hiányában esetleg a végrehajtás helye szerinti külföldi állam belső joga alapján hajtható végre, de a külföldi végrehajtás kezdeményezése még eme esetekben is körülményesebb a belföldi végrehajtásénál. Ha pedig nincs olyan jogi előírás, amely a jogerős határozat külföldi végrehajtásának jogi alapját képezhetné, az alperes csak a felperes általi önkéntes teljesítés esetén juthatna hozzá követeléséhez. A perköltség-biztosítékból ugyanakkor az alperes könnyen kielégítést nyerhet.
Természetesen ez esetben is vannak kivételek. Nem lehet élni a perköltség-biztosíték lehetőségével, ha
(i) a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként rendelkezik,
(ii) a felperes személyes költségmentességben részesült, vagy
(iii) felperesnek az alperes által elismert követelése, vagy a belföldi ingatlan-, illetve más közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona megfelelő biztosítékul szolgál.
Ha az alperes viszontkeresettel élt, a perköltség fedezése céljából nem köteles biztosítékot adni.
Az új a Pp. a korábbiakkal ellentétben rendelkezik a kérelem előterjesztésének a határidejéről is. Az alperes a biztosíték adása iránti kérelmet az írásbeli ellenkérelmében terjesztheti elő, ezt követően pedig kizárólag akkor, ha a biztosítékadási kötelezettség feltételeiről önhibáján kívül csak később szerzett tudomást.
A megfelelő biztosítékul szolgáló vagyon értékét a felperesnek kell megjelölnie és valószínűsítenie.
Abban az esetben, amennyiben a bíróság a perköltség-biztosíték iránti alperesi kérelemnek helyt ad, meghatározza a biztosíték összegét és megfelelő határidő tűzésével felhívja fel a felperest, hogy a meghatározott összeget a bíróságnál helyezze letétbe.
A bíróság az alábbi szempontokat veszi figyelembe a perköltség-biztosíték összegének meghatározása során:
(i) az alperes perköltségének valószínű összege,
(ii) az alperes által elismert követelés összege, valamint
(iii) a felperesnek a belföldi ingatlan-, illetve más közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyonának értéke.
Ha e körülmények utóbb lényegesen módosulnak, a bíróság bármelyik fél kérelmére – az ellenfél meghallgatása után – a biztosíték összegét módosítja, vagyis annak emelésére, de csökkentésére is van lehetőség.
Ilyen változás lehet jellemzően a biztosítékul szolgáló vagyon csökkenése vagy növekedése. Ilyenkor a bíróság vagy megállapítja a biztosíték új összegét és a felperest megfelelő határidő tűzésével felhívja annak bírósági letétbe helyezésére vagy elrendeli a letétbe helyezett összeg meghatározott részének visszafizetését.
Ha pedig a biztosíték adásának oka a per folyamán megszűnne – így például a felperes EU-tagállamban szerez lakóhelyet, elegendő biztosítékul szolgáló belföldi ingatlanvagyont szerez, vagy személyes költségmentességben részesül –, a bíróság a felperes kérelmére – de csak az alperes meghallgatása után – elrendeli a letétbe helyezett teljes összeg visszafizetését.
Biztosíték adására a másodfokú eljárásban is van lehetőség, de erre csak a fellebbező felperest lehet kötelezni, és abban az esetben, ha azt az alperes kéri, és egyúttal valószínűsíti, hogy a követelés megítélt része elegendő biztosítékul nem szolgál.
És milyen célt lehet elérni a perköltség-biztosíték iránti kérelemmel? Az első fokú eljárás során a bíróság az eljárást arra irányuló kérelemre megszünteti, ha a bíróság a felperest perköltség-biztosíték adására kötelezte, de a felperes a kitűzött határidő alatt biztosítékot nem adott és az alperes a biztosíték adása iránti kérelemben az eljárás megszüntetését is kérte.
Fontos tehát, hogy a megszüntetés iránti kérelmet már a biztosíték adása iránti kérelemben jelezni kell.
A másodfokú eljárás során pedig ha a felperes a bíróság döntése ellenére nem nyújt biztosítékot, a másodfokon eljáró tanács elnöke az alperesnek a további biztosítékadás iránti kérelemben előterjesztett kérelmére – vagyis ez esetben is kérelmet kell előterjeszteni – a felperes fellebbezését visszautasítja.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
