Amennyiben a kötelezettségszegő magatartás miatt a munkáltató bizalma alappal rendül meg a munkavállalóban, a munkaviszony fenntartása a bizalomvesztés bekövetkeztekor válik lehetetlenné. A felmondás közléséig eltelt több hónapos késedelmet nem indokolhatják a munkáltatónak a folyamatos működés biztosítása céljából a munkavállaló pótlása érdekében tett intézkedései – a Kúria eseti döntése.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (korábbi) munkajogi kockázattelepítési elvet lényegileg megtartva, az Mt. 166. §-ában részletesen meghatározza a munkáltató vétkességre tekintet nélküli, de kimentési lehetőséget biztosító „általános” kártérítési felelősségét. A törvény a kártérítési jog intézményét rendeli alkalmazni a munkáltató általi jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetében is. Az Mt. 82. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A jogalkotó ezzel kifejezetten a kártérítés segítségével rendezi a munkavállaló által érvényesíthető igényeket, amely ebből fakadóan a munkáltatói kártérítési felelősség egy újabb felelősségi ágaként is értelmezhető, hiszen egy meghatározott esetkörre meghatározott kereteket alakít ki. A cikkben e különleges kártérítési csoport legfontosabb szabályait összegzem gyakorlati szempontból.
Amennyiben a munkáltató a rendkívüli felmondás helyett hozzájárul a munkavállaló kérésére a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetéséhez, utóbb a felperes azt nem támadhatja azon az alapon, hogy az ő szándéka nem irányult jogviszony megszüntetésre. Jogeset.
A bíróságon ellátott ülnöki tevékenység nem minősül az egyenlő bánásmód törvény szerinti egyéb helyzetnek. A diszkriminációra hivatkozó fél azonban bizonyíthatja, hogy a tevékenységével összefüggésben a munkáltató joggal való visszaélést követett el – a Kúria eseti döntése.
Januártól már a 20 fő feletti cégeknél is kötelező lesz munkavédelmi képviselőt alkalmazni – figyelmeztet a Baker Tilly.
A munkáltató a munkavállaló rendelkezésre bocsátott eszközök használatát általános jelleggel jogosult ellenőrizni, amely jogosultság kiterjed az elektronikus levelező rendszerben szereplő levelekre is. Az ellenőrzés azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató korlátozás nélkül betekinthet a munkavállaló levelezésébe.
A Munka Törvénykönyvének módosítása új kötelezettségeket ró azokra a hazai munkáltatókra, akik egy külföldi cégtől kiküldött munkavállalót foglalkoztatnak. Mind a magyar foglalkoztatóra, mind pedig a külföldi munkáltatóra vonatkozó új szabályok jelentős adminisztratív terhet jelentenek a cégek számára, a rendelkezések teljesítésének elmulasztása pedig komoly bírsággal járhat.
A kormányzati struktúra és a közigazgatás átalakítása aktualitását éli. Napjainkban e folyamat középpontjában a háttérintézmények átszervezése áll. A „karcsúsított” közigazgatási bürokrácia elérése azonban több munkajogi problémát is felvet. Cikkünkben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó szervek személyi állományának „jogutódlásával” kapcsolatban a gyakorlatban felmerülő legfontosabb problémákat vizsgáljuk.
Bejelentheti-e a betegszabadságát a Facebook-on? Szokta olvasni munkahelyi leveleit a szabadsága alatt a telefonján? Kényelmesebb vagy nehezebb lett az életünk, mióta a munkahelyekre is betört a digitális technika? Vegyen részt Ön is a felmérésben!
A megkérdezett magyar munkaadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt, 32 százalékuk szerint a meghirdetett állásokra nincs jelentkező, 31 százalékuk pedig a szakképzett pályázókat hiányolja – derül ki a ManpowerGroup munkaerőpiaci szolgáltató cég 42 országra kiterjedő legfrissebb felméréséből.
