A munkajogban a jognyilatkozat megtétele kapcsán főszabály szerint nincs formakényszer, azaz alaki kötöttség nélkül, akár szóban, akár írásban meg lehet tenni azokat. Sőt, az új munka törvénykönyve (továbbiakban Mt.) még szélesebb kört biztosít a ráutaló magatartás érvényre jutásának azáltal, hogy segítségül hívja a Polgári Törvénykönyv megfelelő szabályait.
A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés kétségtelenül a legideálisabb munkaviszony megszüntetési mód. Különösen a munkáltatók szokták favorizálni, nemegy esetben enyhe „nyomás” alatt tartva a munkavállalókat. Gyakran előfordul, hogy a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetést követően a munkavállaló a megállapodást megtámadja és bírósághoz fordul. Így széles körű esetjoga alakult ki annak, hogy a bíróságok a közös megegyezés megtámadása során, annak elbírálásakor, hogy történt-e kényszer, megtévesztés stb. mit vizsgálnak.
A szervezeti hatékonyságról szóló három részes cikksorozat az emberi erőforráshoz kapcsolódó teljesítménymérési módszereket és mutatókat veszi számba. Bemutatja a létszámhatékonyság, a munkaidő-hatékonyság, valamint a bér- és jövedelem hatékonyság mutatóit valamint az emberi erőforrás hatékony foglalkoztatásának lehetőségeit.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) utóbbi évekbeli módosításain nyomon követhetők a kormányzati munkaügyi koncepció változásai. Míg egy ideig az ellenőrzési tárgykörök fokozatos bővülése, a kollektív munkajog szereplői (a szakszervezet és az üzemi tanács) védelmének bővítése, a bírságtételek részletezett meghatározása jelentette a fő irányt, addig az utóbbi évek az egyszerűsítés felé mutatnak, céljuk a különösebb mérlegelést nem igénylő (nem alapelvi jellegű), legfontosabb munkajogi szabályok betartatása, az egyéni munkaviszonyra koncentrálás, a szankciók meghatározását érintő széleskörű hatósági mérlegelés biztosítása. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás sem mentes bizonyos logikátlanságoktól, illetve közvetlenül egyes politikai célkitűzésekre visszavezethető rendelkezésektől.
A viselhető technológiák alapjaiban változtathatják meg a mindennapjainkat, azonban számos etikai és jogi kérdést vetnek fel. A vita legélesebben a Google okosszemüvege, a Google Glass kapcsán bontakozott ki.
A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a munkavállalónak tanulmányai folytatásához támogatást nyújt (pl. fizeti a képzési költségeket), a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Az új munka törvénykönyve (Mt.) több fontos változást hozott a tanulmányi szerződés szabályaiban, az alábbiakban ezekből emelünk ki néhányat. Az új szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a szerződést 2012. július 1-je után kötötték a felek.
A kánikula idején a vekker reggeli csörgésekor gyakran gondolunk arra, de jó lenne, ha nem kellene kitenni a lábunkat otthonról. A munkába járás idejét átaludhatnánk még, lenne valaki a gyerekek mellett, és kényelmesen tudnánk dolgozni a nappali sarkából is. A rugalmasabb, a nyári szünidőben a munkahelyi és családi kötelezettségeket jobban összehangoló otthoni munkavégzést a munkáltatónak is érdeke lehet engedélyezni. Tekintsük át, mivel jár, ha a munkavállaló átmenetileg otthonról dolgozik!
Az egyszerűsített foglalkoztatás célja, hogy a rövid időtartamú, akár csak pár napos munkaviszonyt egyszerűbb adminisztrációs és közteher-fizetési kötelezettségek, valamint rugalmasabb munkajogi szabályok mellett lehessen teljesíteni. Ez a foglalkoztatási forma már három éve létezik, az alábbiakban a legfontosabb jellemzőket és a gyakorlatban legtöbbször felmerülő kérdéseket tekintjük át.
A bizalmas információk, üzleti titkok ma már akár egyetlen kattintással is továbbíthatók, ami jelentősen megnöveli annak az esélyét, hogy ezek az adatok kikerüljenek az ellenőrzési körünkből és illetéktelen kezekbe jussanak. Mivel a külső hacker támadások mellett az adatszivárgás leggyakoribb kiváltó oka a munkavállalók tudatos, vagy gondatlan magatartása, a munkáltatói prevenció ezen a területen is kiemelt szerephez jut.
Ha úgy hozza kedvünk, felszámolhatjuk-e virtuális létünket? Eltörölhetünk-e minden nyomot magunk mögött az interneten? Napjaink adatvédelmi botrányai nyomán az Európai Bizottság a „felejtés joga” mellett tör lándzsát – a világháló nagy cégei azonban megindították az ellentámadást.
