A szereplők és a kölcsönbe adottak számát, illetve az elért bevételt tekintve is érdemben nőtt 2013-ban a hazai munkaerő-kölcsönzési szektor. A fő célpont a belföldi piac, s azon belül a feldolgozóipar. Az InfoTandem heti infografikája.
Tavaly csaknem 121 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata munkaerő-kölcsönzőkkel, ami 18,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Trenkwalder idei első féléves tapasztalatai szerint idén is töretlenül nő a foglalkoztatók létszámigénye, így az idei évben akár a tavalyihoz hasonló mértékben bővülhet ismét a piac. A kölcsönzött alkalmazottak 24,5 százaléka 25 év alatti, jelentős többségük pályakezdőként szerzi meg ily módon első tapasztalatait a munka világában. A kölcsönzött munkavállalók havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 145 ezer forintot, ami 43 százalékkal magasabb az aktuális minimálbér-szintnél.
Kis spórolással legfeljebb egy hetet tölt pihenéssel az átlagos magyar fiatal – derül ki a K&H pályakezdők körében végzett felméréséből.
Az alternatív vitarendezésnek több fajtája is van Magyarországon: ilyennek tekinthető a választott bírósági, valamint a közvetítői eljárás, de vannak, akik a különböző békéltető testületi fórumokat is idesorolják.
A munkahelyi balesetek terén nincs javulás, igaz nem is lett rosszabb a helyzet. Évente 17 ezer munkahelyi baleset történik hazánkban, ezek elsősorban a kisebb cégeknél fordulnak elő, és a legtöbb alkalommal csonttörésről van szó. A vállalatok, ezen belül is a kkv-k egyre körültekintőbbek, ezt jelzi, hogy fokozatosan emelkedik a vállalati baleset-biztosítások száma, amelyek népszerűségéhez az adó- és járulékkedvezményekkel az állam is hozzájárul – hívja fel a figyelmet a Budapest Prime.
Az egészségkárosító kockázat fennállásának megállapítása olyan szakkérdés, amit csak szakértői bizonyítás alapján lehet eldönteni. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos költségek megtérítésének feltétele, hogy a köztisztviselő igazolja azt, hogy az általa érvényesíteni akart költség ténylegesen felmerült és az milyen mértékű volt. A Kúria honlapján olvasható az alábbi jogeset.
A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 122 ezer volt az idei év második negyedévében, 190 ezerrel több, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A felperes vezérigazgató munkakörben állt az alperes alkalmazásában, egyben a munkáltató ügyvezető szerve, az igazgatóság tagja is volt. Munkaszerződése szerint felette a munkáltatói jogkört az adott területet felügyelő miniszter gyakorolta. A tulajdonosi jogok jogszabályi változás folytán más szervhez kerültek, és az alapító okiratot akként módosították, hogy az alperesnél igazgatóság választására nem került sor, annak jogait az újonnan megválasztott vezérigazgató gyakorolta. A felperest visszahívták az igazgatóságból, és tájékoztatták a vezérigazgató személyében bekövetkezett változásról.
Mi a sérelemdíj lényege? A bevezetése mit jelent a gyakorlat számára? Jelentheti-e a sérelemdíj a jogellenes munkaviszony megszüntetések miatti igények bővülését? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
A munkavállaló felelősségre vonásához jellemzően valamilyen vétkes magatartás, munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése szükséges. Léteznek azonban olyan munkakörök, illetve feladatok, amelyek esetén a kárfelelősség megállapításához nem kell munkavállalói hiba. A pénzt, értéket, árukészletet kezelő munkavállaló a keletkezett hiányért helytállni tartozik, függetlenül attól, hogy a hiányt nem ő idézte elő. Ezen szigorú kárfelelősség érvényesítéséhez azonban meghatározott formai és tartalmi előfeltételeknek kell megfelelni és a kárt nem lehet automatikusan a munkabérből levonni. Az új Mt. által bevezetett munkavállalói biztosíték az ilyen jellegű kárigények érvényesítését hivatott elősegíteni.
