Óvatos optimizmus jellemzi a magyarországi munkáltatókat: a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb felmérése szerint az idei második negyedévben a munkaadók 15 százaléka azzal számol, hogy növeli a foglalkoztatási szintet, 7 százalékuk csökkenéssel kalkulál, 77 százalékuk pedig nem vár változást.
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) megváltoztatja az elévülés szabályait. A jövőbeni bírói gyakorlat bizonytalansága miatt célszerű még most, március 15-e előtt kiküldeni az írásbeli fizetési felszólításokat valamennyi lejárt követelésünkre. Ezzel az elévülési idő 5 évvel meghosszabbodik.
A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozásoknak különböző feltételeknek, előírásoknak kell megfelelniük az Európai Unió egyes tagállamaiban, ezek a normák leggyakrabban nyilvántartásba vételt, anyagi biztosíték letétbe helyezését, a társasággal kapcsolatos feltételek, erőforrások meglétét kívánják meg. Ezek a feltételek amellett, hogy garanciális szabályok annak érdekében, hogy az állam által meghatározott feltételeknek megfelelve működjenek az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások, egyben az adott tagállam piacára való bejutás feltételeit is jelentik. Ez utóbbi vonatkozásban a tagállami szabályoknak tekintettel kell lenniük az Európai Unió szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével, azt korlátozni is csak az uniós szabályok által lefektetett keretek között lehet.
Elsőre talán furcsának tűnik, de a Munka Törvénykönyve maga is előírja, hogy a munkavállaló betegen nem dolgozhat. A törvény szerint ugyanis a munkavállalónak munkára képes állapotban kell munkaideje alatt munkavégzés céljából rendelkezésre állnia, és munkát végeznie. Influenzától meggyötörten nyilvánvalóan nem képes a munkavállaló ezt a kötelezettségét (sem) teljesíteni.
Az Európai Unióhoz való csatlakozással évről-évre nő a megváltozott munkaképességű emberek iránti figyelem, azonban a társadalmi integráció hiányosságai, az ismeretek és a tapasztalatok hiánya, a félelem megnehezíti az integrációt. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségeiről, a rájuk vonatkozó törvényi szabályozásokról kérdeztük Dobár Attilát, a JOBGROUP és Rehabjob ügyvezető partnerét, és egyben a téma szakértőjét.
A Magyarországon működő szolgáltató központok kétharmada bővítést tervez Magyarországon. A cégek többsége szerint a képzett munkaerő az ország legnagyobb erőssége – derül ki az EY Nemzeti SSC Felméréséből.
A halál gondolatát többnyire igyekszünk magunktól távol tartani. Ebben sokat segít a munkahelyünkön eltöltött idő, amikor jönnek a telefonok, e-mailek, tele van a határidőnaplónk, minden olyan élő. A halál egy munkahelyi közösséget általában felkészületlenül ér. Ilyenkor keressük a helyes szavakat, és a fennállt munkaviszony kapcsán nem utolsósorban a jogi megoldásokat. A tény maga mindenkit megindít, de mennyiben van helye a méltányosságnak az anyagi járandóságok terén?
A 2014. évi jogszabályváltozások közül különösen nagy érdeklődést váltott ki a lehetőség, hogy a munkáltató a már fennálló lakáscélú hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adhat adómentes támogatást munkavállalóinak. Azonban a támogatás nyújtásánál számos gyakorlati probléma merül fel, nem kiforrottak a részlet szabályok, ami hátráltatja a támogatás nyújtását.
A magyar munkavállalók alig fele szokott betegszabadságot kivenni és szinte mindenkivel megesett már, hogy betegen kellett dolgoznia – derül ki a Profession.hu „Munka és egészség” című kutatásából.
A felperes a kereseti kérelmében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az általa 1998. január 19-én tett – munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetését kezdeményező nyilatkozata – érvénytelen és a munkaviszonya változatlanul fennáll az alperesnél, másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás nem jött létre.
