A 2024 január 1-től hatályos hazai ESG törvény nagy hatással lesz a hazai vállalkozások életére. Aki időben lép az előnyhöz juthat, aki elkésik az hatalmas hátrányba kerül. Számos új betűszót kell megtanulni a vállalatvezetőknek, hogy ne egy fontos tárgyaláson hallják ezeket először.
2024-ben az internetes kommunikáció, megjelenés, kereskedelem talán fontosabb, mint korábban.
Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében változik a szakszervezetek kollektív szerződéskötési joga azokban a helyzetekben, amikor több szakszervezet is működik a munkáltatónál, de a megállapodás megkötésében nem mindegyik vett részt aláíró félként. A döntés értelmében, amennyiben egy szakszervezet később, tehát már a kollektív szerződés megkötése után válik jogosulttá a kollektív szerződéskötésre, akkor a jövőben félként vehet részt a kollektív szerződés módosítására vonatkozó tárgyalásokon.
Ha közigazgatási perről beszélünk, akkor rendszerint valamilyen közigazgatási aktus, határozat, vagy végzés meghozatal, és ezek felülvizsgálata jut eszünkbe. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor az eljáró közigazgatási szerv bíróság általi marasztalását kérhetjük.
Manapság akkor is szoftvereket használunk, ha nem is tudunk róla, hiszen az autóktól kezdve az okosórákon át egészen a háztartási berendezésekig, kivétel nélkül, valamilyen szoftver vagy applikáció segítségével működtetjük eszközeinket. Azt azonban kevesen tudják, hogy bármilyen szoftverről legyen szó, a fejlesztés során jó eséllyel nyílt forráskódú szoftverek felhasználására is sor kerül. A nyílt forráskódú szoftver remek megoldási lehetőségeket és kifogyhatatlan tudásbázist jelent, felhasználásának jogi vonatkozásai azonban korántsem ennyire egyértelműek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.
A törvény lehetővé teszi a munkaviszony felmondási idő nélküli megszüntetését, ám ennek különböző módjaihoz csak jól behatárolt esetkörben lehet folyamodni.
A mesterséges intelligencia üzleti célú használatára már Magyarországon is egyre több a példa, bár az MI megítélése korántsem egységes a vállalkozók és felhasználók körében. A Billingo online számlázó legújabb kutatásában a hazai vállalkozások mesterséges intelligencia-használati szokásainak, az MI-t övező félelmeknek és várakozásoknak járt utána a cég közleménye szerint.
Emelkedett az üzemanyagok jövedéki adója, és törvényként hatályos maradt – időnként némi korrekcióval – a bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója, a foglalkoztatók ekho-mentessége. Zöldadóként él tovább a légitársaságok extraprofit-adója, jön az adótanácsadók, adószakértők hatósági képzése és az eÁfa rendszer, az szja-törvény pedig kezeli az amerikai-magyar kettős adóztatásról szóló egyezmény megszűntét. Nulla százalékos áfakulcs alá kerülnek a napilapok, csökken a túró rudi áfája, és adómentes lesz a lottóötös.
Nem mindig az olcsóbb termék az olcsóbb! Avagy hogyan függ össze egy adott termék ára annak származásával, hogyan kell megállapítani a származását, és mit jelent ez a vámfizetési kötelezettség szempontjából? – Ezeket a kérdéseket elemezte a közelmúltban az Európai Unió Bírósága, majd ítéletében azt is megállapította, hogy egyes vámjogi (részlet-)szabályok sértik az Uniós Vámkódexet. Az új döntés érdekes mindazon cégek számára, akik az EU-n kívülről importálnak olyan termékeket, amelyeket több országban gyártanak, ugyanis felmerülhet, hogy korábban ők ezen – immáron érvénytelen szabályok – alapján fizettek vámot. Az ítéletet a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi kommentálják.
A mesterséges intelligencia piaci hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH); miután úgy vélik, hogy az új technológia robbanásszerű terjedése torzíthatja a versenyt a digitális ágazatokban és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat, ezért a nemzeti versenyhatóság előre feltérképezi a kockázatokat – közölte a versenyhivatal.
