Részekre bontás tilalma a bírói gyakorlatban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A részekre bontás tilalmának előírása a közbeszerzési jog alkalmazásának egyik alappillére. A Fővárosi Törvényszék ítélete segítséget nyújthat a funkcionális egység, illetve a gazdasági egység indokainak vonatkozásában, továbbá a kivételi körbe tartozás megállapíthatóságánál.

A Fővárosi Törvényszék 103.K.700.483/2022 ítéletében leszögezi: a közbeszerzések verseny előtti megnyitását, az átláthatóságot, közvetve a közpénzek észszerű és hatékony felhasználását szolgálja, ha a beszerzések értékének meghatározása során az azonos célra rendelt, az egységet mutató beszerzések értéke összeszámítandó. Az ítélet rögzíti (annak 24. és 25. pontjai), hogy az azonos célt szolgáló, tartalmában, időbeni ütemezésében, megvalósítási módjában funkcionális egységet képező szerződések becsült értékét össze kell számítani, és az ajánlatkérőnek az így számított összegnek megfelelő eljárási rendben közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. Iránymutatásul a közvetlen felhasználási cél szolgál. Az adott ügyben a két vizsgált szerződés szerinti tevékenység szükséges volt a projekt közvetlen céljának, azaz önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésének megvalósításához. A Törvényszék megállapította, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában alappal mutatott rá a funkcionális egység fennállására (a kitűzött fejlesztési cél elérése érdekében történő szoros együttműködés) és a gazdasági egységre (mindkét szerződés gazdasági célja az energetikai fejlesztésre igényelhető támogatás elnyerése volt).

Az ítélet elvi éllel rögzíti azt is, hogy a kivételek tekintetében a Kbt. szigorú, szűken értelmezendő szabályokat állít fel, ettől függetlenül a részekre bontás megítélésénél – a konkrét ügyre vonatkoztatva – a két szerződés elemeinek értékelésével kell állást foglalni a műszaki-gazdasági egység fennállása kérdésében. Abból, hogy az adott ügyben a szerződésekkel érintett ingatlanok körében részbeni eltérés állapítható meg, még nem következik, hogy a szerződések között a műszaki-gazdasági egység, a közvetlen felhasználási cél ne állna fenn. A Törvényszék megállapítja, hogy a kivételi körbe tartozás hiánya még nem jelenti azt, hogy a szerződések szerinti értékeket nem kell összeszámítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 28.

Ülésezett a Nemzeti ESG Tanács

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével tartotta meg ülését a Nemzeti ESG Tanács – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 27.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.