Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jó néhány éve lépett már hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.), de időről időre érdemes néhány érdekesebb részét vizsgálat alá venni.
Ilyen egyebek között a hatósági szerződés jogintézménye is, melynek egyik sajátossága, hogy egyszerre hordoz polgári és közigazgatási jogi elemeket is. További érdekessége, hogy létre jöhet jogszabályi előírás, és jogszabály nyújtotta lehetőség alapján is. A hatósági szerződés célja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügy – közérdek és az ügyfél szempontjából is – előnyös rendezése érdekében írásban hatósági szerződést kössön.
A hatósági szerződés közigazgatási szerződésnek minősül, és érvényesen írásban jöhet létre.
A hatósági szerződés kétarcúsága mellett fontos hangsúlyozni, hogy míg a magánjogban a diszpozitív szabályozás a kiindulópont, addig a közigazgatási szerződéseket különböző mértékű kógencia jellemzi. Ezen túlmenően a felek egyenrangúsága sem magától értetődő, figyelemmel arra, hogy a hatóságot általában többletjogosítványok illethetik meg a jogviszonyban.
A hatósági szerződés szükségszerűen tartalmazza a szerződő felek megnevezését, a szerződés tárgyát, a felek által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogokat, az esetleges szakhatósági állásfoglalásban rögzített kikötéseket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit, a teljesítés körében felmerült viták rendezésének módját, a kontraktust lehetővé vagy kötelezővé tevő jogszabályban előírt egyéb feltételeket és adatokat, de értelemszerűen tartalmazhatja a felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött egyéb megállapodást is.
Lényeges szabály, hogy ha a hatósági szerződést megkötő ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, a hatósági szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés Ákr.-ben meghatározott jogkövetkezményének.
Eme alapvető jogkövetkezmény pedig az, hogy ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság egyrészt intézkedik a szerződésszegés szerződésben vállalt jogkövetkezményének kikényszerítése iránt, másrészt – ha szükséges – megindítja a végrehajtást.
A hatósági szerződés megkötésén túl a módosításának is vannak speciális szabályai.
Már önmagában speciális szabály, hogy a módosítás körében nemcsak a hatósági szerződést megkötő felek rendelkeznek jogosítványokkal. Gyakori eset ugyanis, hogy egy hatósági eljárásban több ügyfél vesz részt. Ilyen esetben a hatósági szerződést a hatóság a többi ügyféllel is közli, akik 15 napon belül kezdeményezhetik a hatóságnál a szerződés módosítását. A módosítás elmaradása esetén pedig a nem szerződő ügyfél 30 napon belül megtámadhatja a szerződést a közigazgatási bíróság előtt.
A módosítás szerződést kötő felekre vonatkozó esete, hogy ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, vagy a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, bármelyik fél kezdeményezheti a szerződés módosítását. A módosítás meghiúsulása esetén pedig bármelyik fél közigazgatási bírósághoz fordulhat. A perindítás nem érinti a hatósági szerződés végrehajtását, illetve érvényesítését.
A hatósági szerződés polgári jogi jellegét mutatja, hogy annak kikényszerítése nem kizárólag a szerződő hatóság oldaláról lehetséges. Ha ugyanis a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, a szerződő ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén – a szerződésszegés tudomására jutásától számított 30 napon belül – a közigazgatási bírósághoz fordulhat.
Az Ákr. nem határozza meg konkrétan, hogy mi tekinthető szerződésszegésnek, továbbá a szerződés kötelező tartalmi elemei között is csak a szerződésszegés jogkövetkezményeit kell rögzíteni. A hatósági szerződésre vonatkozó egyéb ágazati szabályok ugyanis alkalmasabbak lehetnek a szerződés típusának megfelelő szerződésszegő magatartás meghatározására. A Kúria gyakorlata szerint például a hatósági szerződés megszegésének minősül és a támogatás arányos részének visszafizetésére vezet, ha a támogatott a szerződésben vállalt tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.
A hatósági szerződés megszegésének egyik leggyakoribb és leginkább alkalmazott jogkövetkezménye lehet a szerződés felmondása.
Ennek szabályozása tulajdonképpen a felekre van bízva, figyelemmel arra a szintén a jogintézmény hibrid jellegét erősítő szabályra, hogy az Ákr. által nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződésre az azt szabályozó ágazati jogszabály rendelkezéseit, ennek hiányában pedig a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
