cikkei


dr. Bodolai László  |  2013. július 25. Szakma

Meddig terjed a véleménnyilvánítás szabadsága?

„A véleménynyilvánítás szabadságának témájában viszonylag hamar rátaláltunk a rendszerhibákra. Míg a szakma és a civil szervezetek többnyire a frissen hatályba lépett médiatörvény és a kialakult új médiarendszer veszélyeire koncentrált, mi elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyeztető jogalkotási és -alkalmazási kérdésekkel kezdtünk foglalkozni. A jelentősebb médiumok jogászaival közösen választottuk ki azokat a stratégiai jelentőségű ügyeket, melyekben a CivilMédia szakmai segítséget, néhány esetben pedig konkrét jogi képviseletet nyújtott” – mondta az Ügyvédvilágnak adott interjújában dr. Bodrogi Bea ügyvéd, a CivilMédia társalapítója. Szerinte a legfontosabb témák az újságírók, vagy épp a kommentelők ellen indult polgári és büntetőeljárások, a rendőrfotós kártérítéses perek, sajtó-helyreigazítási perek korlátai, nehézségei.

dr. Kiss Anna  |  2013. július 24. Szakma

Hogy kerül a csizma az asztalra? – avagy a társasági jog a Ptk-ba

A társasági jog Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.-ba) történő beillesztése megosztotta a jogászközvéleményt. Kétségtelen, ez a kodifikációs bizottságban is vitatott kérdés volt. A részletekről beszélgettünk dr. Kisfaludi András egyetemi tanárral, aki a kodifikációs bizottság tagjaként aktívan közreműködött a kódex megalkotásában.

Junkert Andrea  |  2013. július 22. Cégvilág

Könnyebbé tehető a munkahelyi beilleszkedés

Mire kell odafigyelnie egy munkavállalónak az első időszakban? Hogyan viselkedjen, mit tegyen, hogy minél könnyebben menjen a beilleszkedés? Az RSM DTM blogbejegyzéséből kiderül, milyen megoldásokkal könnyítik meg a cégek az új munkavállalók beilleszkedését.

Szőnyi Szilárd  |  2013. július 22. Cégvilág

Térben nyomtatni

Ahogy minden technikai újdonságnál lenni szokott, a világ egyszerre figyelt fel a 3D-nyomtatók előnyeire és veszélyeire. Ha a legújabb tudományos vívmányt illetéktelenek házilagos fegyver barkácsolására akarják használni, akkor van is ok az aggodalomra. Ha viszont mérnökök életét és akár bonyolult tárgyak tervezését könnyíti meg az eljárás, akkor nem lehet eléggé üdvözölni a módszert.

dr. Orcsik Judit  |  2013. július 19. Napi

MNB-hitel a vállalkozásoknak

A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén indította el Növekedési Hitelprogramját, mely a monetáris politika eszközeként jelentős mértékben növelheti a vállalkozók beruházási kedvét.  Az MNB-nek nem titkolt szándéka volt a programmal, hogy enyhítse a kis- és középvállalkozók hitelezésében megfigyelt zavarokat, valamint megerősítse a pénzügyi stabilitást és csökkentse az ország külső sérülékenységét.

dr. Pál Edith  |  2013. július 19. Életmód

A jogász, aki pékként keresi a kenyerét

Dr. Juhász Mihály hobbiként indított és a baráti kör által letesztelt friss, ropogós, meleg kenyerének hamar híre ment, és mára már egyre többen térnek be a Jacques Liszt nevű boltba a finomabbnál finomabb pékárukért. Misi kenyérre kenhető kedves ember, és kóstolva termékeit állítom, hogy nem fog senkinek csalódást okozni.

Dr. Horváth István  |  2013. július 17. Szakma

Augusztustól változik az alapbér és bérpótlék számítása

A Munka törvénykönyve módosítása többek között átírta a meghatározott időszakra vonatkozó havi alapbérszámítást, a bérpótlék számítási alapját, a vasárnapi- és a munkaszüneti napi bérpótlék számításának módját és a távolléti díj számításának módszerét is. A változások 2013. augusztus 1-el lépnek hatályba.

Répáczki Rita  |  2013. július 17. Szakma

Pár gondolat a munkahelyi kapcsolatokról

„A főnök felesége”. Elvileg nincs, gyakorlatilag azonban igenis létezik ilyen pozíció a munkahelyeken. Sőt az is előfordulhat, hogy a barátnőből kolléga lesz, vagy éppen a kollégák között alakul ki szerelmi viszony. Azaz nem ritka, hogy a munkahelyi és a magánéleti szerepek összefonódnak és egymásba gabalyodnak. Hogyan befolyásolja mindez a munkában nyújtott teljesítményt és a társas kapcsolatok alakulását?

dr. Kártyás Gábor  |  2013. július 17. Cégvilág

A munkaerő-kölcsönzés az Mt. alapján IV. rész

Cikksorozatunk célja, hogy részletes kritikai elemzéssel rávilágítson a munkaerő-kölcsönzés szabályozásának problematikus elemeire, és bemutassa, hogy milyen változásokra kell felkészülni mindazoknak, akik kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatnak. Az utolsó részben a jogviszony megszünetetéséről szólunk.