A Strasbourgi Bíróság az ítélkezési szünet után, szeptember 24-én négy, míg október 10-én három magyar vonatkozású döntést tett közzé. Mindegyik ítélet elmarasztalja Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 1 bekezdése, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése okán.
Az Országgyűlés a 2013. október 28-ai ülésnapján elfogadta az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt (új Ptké.). Cikksorozatunkban e törvény főbb rendelkezéseit mutatjuk be kiemelve az ügyvédi szakma szempontjából legfontosabb változásokat.
Az alábbi cikk a gyakorlati jogalkalmazó szemszögéből kívánja bemutatni, hogy a 2012. július 1-jét követően milyen új szabályozások, rendelkezések kerülhetnek be a munkaszerződésbe. Végighaladunk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásain, az egyes fejezetekből azonban kizárólagosan azok a részek kerülnek bemutatásra, amelyek alapját képezhetik új munkaszerződéses rendelkezéseknek.
Rágalmazás miatt büntetőeljárások indítása a politikai vitakultúránk szerves részévé vált. A vádlottak többségében kritikát megfogalmazó újságírók, véleményformálók, de indult már eljárás tüntető aktivistával, történésszel, szociológussal, zenésszel szemben is. Míg a nemzetközi trend a rágalmazás és becsületsértés dekriminalizálása irányába halad, addig nálunk az amúgy is több sebből vérző szabályozás szigorítását fogadta el a Parlament. Az elmúlt másfél évtized gyakorlata szerint legkevésbé a hatalmon lévő politikusok tűrik a kritikát és leggyakrabban ők élnek a büntetőeljárás eszközével.
Gondolkodni és elemezni, emellett kitartani, minden külső nyomás ellenére, érzelmeknek nem engedni. Mert a tét a történelem megértése. Von Trotta ezt találhatta példázatosnak Hannah Arendtben.
Az alábbi cikk a gyakorlati jogalkalmazó szemszögéből kívánja bemutatni, hogy a 2012. július 1-jét követően milyen új szabályozások, rendelkezések kerülhetnek be a munkaszerződésbe. Végighaladunk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásain, az egyes fejezetekből azonban kizárólagosan azok a részek kerülnek bemutatásra, amelyek alapját képezhetik új munkaszerződéses rendelkezéseknek.
Mit tehet a munkáltató, ha azt tapasztalja, hogy a munkavállaló baráti csetelést folytat a Facebookon meeting alatt? Hogyan járjon el, ha a tudomására jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói felmondást? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel.
Hivatalosan is végére ért a Facebook finoman szólva is aggályos adatkezelési gyakorlata miatt indított kártérítési per. Az eset számos érdekességet tartogat, és kiváló alkalmat nyújt arra is, hogy röviden megismerkedjünk a csoportos igényérvényesítés egyesült államokbeli modelljének alapvető vonásaival. Az Ars Boni jogi folyóirat írása.
Az internet és a közösségi média számos munkahelyen és munkakörben alapvető szükségletté nőtte ki magát. A fiatalabb generáció számára természetes, hogy a közösségi médián keresztül éli az életét: üzenetet küldenek egymásnak, véleményt nyilvánítnak, blogolnak, zenét hallgatnak, információt gyűjtenek és továbbítanak, valamint ad hoc jelleggel készített fényképekkel pillanatokon belül árasztják el a világhálót. Teszik ezt a magánéletben és a munkahelyükön egyaránt. Mit tehetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a munkavállaló baráti csetelést folytat a Facebookon meeting alatt? Hogyan járjunk el, ha a tudomásunkra jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói oldalon a munkaviszony felmondását? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel.
„Attól hogy ön szép, még nem következik az, hogy okos, attól hogy ön állít valamit, még nem következik az, hogy ön ért hozzá, hogy úgy vannak a dolgok.” „Önök először ütnek, aztán kérdeznek”. „Csak téged”. Ez csak a két legutóbbi, a Parlamentben elhangzott párbeszédrészlet, amelyet két férfi politikus intézett ellenzéki kolléganőjéhez. Miközben ez zajlik a Tisztelt Házban, egyre többen – nem emancipáció-pártiak vagy harcos feministák – emelik fel szavukat a sokszor begyöpösödött, idejét múlt női-férfi sztereotípiák és szerepek ellen.
