Bejelentkezés Hírlevél

cikkei

dr. Németh Janka  |  2013. december 3. Cégvilág

A közösségi média használatára alapozott felmondások – alapelvek szintjén

Az internet és a közösségi média számos munkahelyen és munkakörben alapvető szükségletté nőtte ki magát. A fiatalabb generáció számára természetes, hogy a közösségi médián keresztül éli az életét: üzenetet küldenek egymásnak, véleményt nyilvánítnak, blogolnak, zenét hallgatnak, információt gyűjtenek és továbbítanak, valamint ad hoc jelleggel készített fényképekkel pillanatokon belül árasztják el a világhálót. Mit tehetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a munkavállaló baráti csetelést folytat a Facebookon meeting alatt? Hogyan járjunk el, ha a tudomásunkra jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói oldalon a munkaviszony felmondását? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel. Folytatjuk múlt heti cikkünket a felmondások megosztó gyakorlatáról.

Kálmán Attila  |  2013. december 3. Szakma

Egy fogházzenész és a Nyugat „meghódítása” – 2. rész

„Kedves Gyárfás Ur! Megemlékezését köszönettel vettem. Nekem is jól esik, ha az itteni kényszer tartózkodásra nem rossz emlékkel gondolnak vissza, bár ezért nem illet köszönet, mert ez kötelességgel párosult emberiességi követelmény. Kérem, hogy gondoljon továbbra is oly szivesen ránk, mint ahogy mi gondolunk Önre, a fogház zenész gárdájában kifejtett agilis müködésére és fegyelmezett magaviseletére. Szivélyes üdvözlettel: Buzogány Mózes százados.” – szó és betű szerint ezzel a levéllel köszönte meg börtöntevékenységét az éppen csak a felnőtt kor küszöbét átlépő Gyárfás Kálmánnak a szombathelyi fogház vezetője, miután a fiatalember disszidálási kísérlete után letöltötte a rárótt hónapokat. Helyt állt, mint később is oly sokszor: értelmiségiekkel összezárva az legsötétebb időszak bírósági, ügyészségi állományának adnak börtönkoncerteket. Ezt megelőzően, szakmai vitába keveredik az orvosi egyetem illetékeseivel, melynek lenyomata a „lázadó” távozása. Szerencséjére a disszidálási kísérlete után néhány évvel rehabilitálják, némi csellel pedig már az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kezdi meg tanulmányait, az addigra már rég elhurcolt, s a második világháború végén meggyilkolt néhai ügyvéd édesapja nyomdokaiba lépve. Két és fél év alatt – munka mellett – summa cum laude diplomázik a ma 83 éves férfiú, aki idős kora ellenére kiváló humorral emlékszik vissza fordulatos, olykor nem éppen zökkenőmentes életének állomásaira.

Kálmán Attila  |  2013. december 3. Szakma

Egy fogházzenész és a Nyugat „meghódítása”

„Kedves Gyárfás Ur! Megemlékezését köszönettel vettem. Nekem is jól esik, ha az itteni kényszer tartózkodásra nem rossz emlékkel gondolnak vissza, bár ezért nem illet köszönet, mert ez kötelességgel párosult emberiességi követelmény. Kérem, hogy gondoljon továbbra is oly szivesen ránk, mint ahogy mi gondolunk Önre, a fogház zenész gárdájában kifejtett agilis müködésére és fegyelmezett magaviseletére. Szivélyes üdvözlettel: Buzogány Mózes százados.” – szó és betű szerint ezzel a levéllel köszönte meg börtöntevékenységét az éppen csak a felnőtt kor küszöbét átlépő Gyárfás Kálmánnak a szombathelyi fogház vezetője, miután a fiatalember disszidálási kísérlete után letöltötte a rárótt hónapokat. Helyt állt, mint később is oly sokszor: értelmiségiekkel összezárva a legsötétebb időszak bírósági, ügyészségi állományának adnak börtönkoncerteket. Ezt megelőzően, szakmai vitába keveredik az orvosi egyetem illetékeseivel, melynek lenyomata a „lázadó” távozása. Szerencséjére a disszidálási kísérlete után néhány évvel rehabilitálják, némi csellel pedig már az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kezdi meg tanulmányait, az addigra rég elhurcolt, s a második világháború végén meggyilkolt néhai ügyvéd édesapja nyomdokaiba lépve. Két és fél év alatt – munka mellett – summa cum laude diplomázik a ma 83 éves férfiú, aki idős kora ellenére kiváló humorral emlékszik vissza fordulatos, olykor nem éppen zökkenőmentes életének állomásaira.

dr. Raffay Bálint  |  2013. november 28. Szakma

Összhangba kerül az Mt. és az új Ptk.

Az Országgyűlés T/12824. számon tárgyalja az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) számos tárgyköréhez kapcsolódva, rendkívül szerteágazó szabályozási területet átölelve többek között tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) módosítását is. A Törvényjavaslat alapvető célja az új Ptk. és más törvények, köztük kifejezetten az Mt. közötti összhang megteremtése.

Szőnyi Szilárd  |  2013. november 28. Cégvilág

Lehallgatni arany! Felértékelődött az illetéktelen behatolás elleni védelem

A digitális korban egyre kifinomultabb módszerek állnak rendelkezésre bizalmas beszélgetések megismeréséhez. Az amerikai titkosszolgálatok lehallgatási botránya közben felértékelte az illetéktelen behatolás elleni védelmet. Manapság viszont, amikor egy hétköznapi mobiltelefont is lehallgatókészülékként lehet használni, szinte csak a gondolatainkat érezhetjük biztonságban.

dr. Kiss Anna  |  2013. november 28. Napi

Az ügyvédi titok áttörhetőségének veszélyei

A már hatodik alkalommal megrendezett Magyar Ügyvédek Napján Darák Péter, a Kúria elnöke kiemelte a joggyakorlat-elemző csoportok munkájának fontosságát, míg Tóth Mihály egyetemi tanár az ügyvédi titok áttörhetőségének jogállami veszélyeire hívta fel  figyelmet.

dr. Németh Janka  |  2013. november 28. Cégvilág

Ügyintézés ebédidőben és azon túl

A munkavállaló legfőbb kötelezettsége, hogy munkavégzés céljából a munkáltató által megjelölt időben és helyen megjelenjen, ezzel szemben mégis a munkavállalói kötelezettségszegések egyik leggyakoribb formája a munkahelytől történő kisebb-nagyobb időtartamú igazolt vagy igazolatlan távolmaradás: elnyújtott kávészünet, gyors hivatali ügyintézés munkaidőben. Van-e elfogadható indoka annak, ha nem érünk be időben reggel a munkahelyünkre, és mi a következménye a hiányzásnak? Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a hiányzás bejelentésére, majd ismertetjük az igazolt és igazolatlan távolmaradás munkajogi szabályait.

Kálmán Attila  |  2013. november 28. Szakma

Szegény a nép ügyvédje

Jóllehet sok százezer ember vette eddig igénybe a tíz éve életre hívott, a „nép ügyvédjeként” is becézett állami jogsegélyszolgálatot, ám miközben a rászorulók körében egyre népszerűbb az intézmény, maguk az ügyvédek jóval kevésbé vállalnak benne szerepet. Bár a számuk egy évtized alatt megduplázódott, ám így is mindössze alig több mint hatszázan dolgoznak a rendszerben. Ez nem is csoda, hiszen máig alig változott az amúgy is igen alacsony óradíjuk, a kifizetések pedig olykor hónapokat csúsznak. Az ügyvédek rendszerhibát emlegetnek, miközben a jogsegélyszolgálat szakmai irányítója, a KIH szerint a panaszok többsége abból ered, hogy sokan nem rendelkeznek pontos információkkal a díjmegállapítás jogszabályi hátteréről.

dr. Raffay Bálint  |  2013. november 28. Cégvilág

Az Mt. módosítás lényege

Az Országgyűlés T/12824. számon tárgyalja az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) számos tárgyköréhez kapcsolódva, rendkívül szerteágazó szabályozási területet átölelve többek között tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) módosítását is. A Törvényjavaslat alapvető célja az új Ptk. és más törvények, köztük kifejezetten az Mt. közötti összhang megteremtése.