Az EJEB 2014. október 21-ei ítéletében elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított tisztességes eljáráshoz való jog, ezen belül a perek ésszerű időn belül való befejezéséhez való jog, valamint a tulajdon védelméhez való jog megsértése miatt – olvasható az Ars Boni folyóirat cikkében.
Vajon mivel járna a klónozás, vagy: ha lefagyasztanánk valakit, a személyisége jogi értelemben tovább élne-e? Hol húzódik a büntetőjogi védelem határa? Mit véd a médiajog? Egyáltalán: hol tart a jogfejlődés? Az Ars Boni jogi folyóirat tudósítása szerint ilyen és ehhez hasonló izgalmas témákat feszegettek az előadók az MTA Jogtudományi Intézete és Médiatudományi Kutatócsoportja által Személy és személyiség a jogban címmel rendezett konferencián.
Szeptember 16. napján hozott döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) a Karácsony és Mások kontra Magyarország illetőleg a Szél és Mások kontra Magyarország ügyben. A kérelmezők azért fordultak a Bírósághoz, mert sérelmezték, hogy a házelnök bírsággal sújtotta őket a parlament munkájának megzavarása okán. Az Ars Boni jogi folyóirat cikke.
Az Európai Parlament és az Európai Fogyasztói Központ az elmúlt évben számos lépést tett annak érdekében, hogy az utasok és a légitársaságok Dávid és Góliát harcában egyensúlyt teremtsenek. A légitársaságok, kiváltképpen a fapados légitársaságok ugyanis jelentős késés esetén csupán az utasok két százalékát kompenzálják, annak ellenére, hogy a Sturgeon ügyben a három óra késés után kötelezővé vált a kártalanítás. – Az Ars Boni jogi folyóirat beszámolója.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága júliusban négy, Magyarországot érintő döntést hozott. A menekültügyi rendszer és a szolgálati nyugdíjak megvonásával kapcsolatban kedvező döntés született, míg a 6. cikk, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog és 5. cikk, azaz a szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése okán elmarasztalták hazánkat – derül ki az Ars Boni jogi folyóirat összegzéséből.
Jóllehet nagy lázban tartotta az erdélyi magyar közéletet Románia regionális átszervezésének ötlete, melynek nyomán az alkotmány szövege a régiók bevezetésével, illetve a speciális kulturális háttérrel rendelkező alrégiók kialakításának lehetőségével egészült volna ki, ám a tervezet elbukott a román alkotmánybírósági vizsgán: a taláros testület szerint ugyanis mindezt legfeljebb egy teljesen új alkotmányba lehetne beleírni. Ennek apropóján izgalmas vállalkozásba kezd az Ars Boni jogi folyóirat: romániai magyar szerzőket kért fel arra, hogy a legutóbbi alkotmánymódosítás körüli helyzetet körüljárva általában mutassa be az erdélyi magyarok helyzetét, hozzásegítve minket a román alkotmányos rendszer, a kisebbségi jogok, a romániai magyar politikai viszonyok, vagy épp Románia föderális hagyományainak jobb megértéséhez.
Júliusban a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága – egy nap eltéréssel – döntött a kedvezményes szolgálati nyugdíjakról. Előbbi az azonnali nyugdíjfizetéssel járó előrehozott öregségi nyugdíj kapcsán, a női és férfi munkavállalók közti egyenlő díjazást, míg utóbbi a korábbi adómentes szolgálati nyugdíj azonos összegű, azonban jövedelemadóztatás alá eső szolgálati járandósággal történő felváltásának jogszerűségét vizsgálta – derül ki az Ars Boni jogi folyóirat írásából.
A héten Oroszországot kétszer is elmarasztalták a Yukos olajvállalattal szemben. Legelőször a hágai székhelyű Állandó Választott Bíróság kötelezte Oroszországot 50 milliárd dollár megfizetésére, majd július 31-én a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a 6. cikk (tisztességes tárgyaláshoz való jog) és a 41. cikk okán (igazságos elégtétel) 1,8 milliárd euróra marasztalta el. Az Ars Boni jogi folyóirat cikke.
A szabadalmi oltalmat a tudományos fejlődés, így a társadalmi jólét alapjaként szokás kezelni, mely megkérdőjelezhetetlenül minden jogrendszernek a részét kell képeznie. Vajon ez a paradigma mennyire igaz, s minden találmányra egyenlően az? A fejlődő országok példáján keresztül látható, hogy a szabadalmak léte komoly kihívások elé állítja eme országok egészségügyi rendszerét és közvetlenül sok beteg halálában játszhat kulcsszerepet. Az Ars Boni jogi folyóirat azt keresi: mi a jog válasza ezekre az aggodalmakra?
A Jogtudományi Intézet aktuális témákról tudományos igényességgel feldolgozott, de nem csupán a tudomány képviselői számára érthető posztokat szeretne közzétenni honlapján. A Papp Mónika és Ziegler Dezső Tamás által szerkesztett blog ambíciója, hogy a magyar jogtudomány egészére kiterjedően megkerülhetetlen platformot hozzanak létre mind az elméleti, mind a gyakorlati jogászi hivatást űzők számára – adja hírül az Ars Boni jogi folyóirat.
.
