Jóllehet a sporttörvény módosításával sérült a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog, tehát feltételezhető az alaptörvény-ellenesség, a jogszabályt ennek ellenére nem küldte meg előzetes véleményezésre az Alkotmánybíróságnak Áder János államfő. Pedig ilyen esetben nincs mérlegelési lehetősége. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése szerint a szurkolók előtt két út kínálkozik: az ombudsman eljárása vagy az alkotmányjogi panasz.
Egyes kártérítési perekben akkor sem élhet a felperes a költségfeljegyzés kedvezményével, ha ennek jogszabályi lehetőségei egyébként fennállnak. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a büntetőeljárás sértettjére a közvetítői eljárás ténye hátrányosabban hat a polgári eljárásban, mintha a mediációhoz nem járult volna hozzá, köszönhetően a bírósági gyakorlatnak. Az Ars Boni jogi folyóirat cikke.
Sokat és sok helyen olvashattunk már a sérelemdíjról, mint új jogintézményről, és megjelenése nem mentes a vitáktól, s a következetlenségektől sem. Ez utóbbi iskolapéldája a természetvédelmi törvény polgári jogi felelősségről szóló szakasza, amelyet olvasva óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy a jogalkotó továbbra sem áll a helyzet magaslatán. Az Ars Boni jogi folyóirat írása.
Idén május 20-án döntött a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a Magyar László kontra Magyarország-ügyben, melyben elmarasztalta hazánkat az emberi jogi egyezmény vonatkozó cikkei alapján, azaz a kínzás tilalma és a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése miatt. A kérelmezőnek 2000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg 4150 euró eljárási költség mellett. Az elemzés az Ars Boni jogi folyóirítban jelent meg.
Szerkesztőtársam írására több médium felkapta a fejét és hirtelen érdeklődni kezdett, miért nincs kint az Uniós zászló az Országgyűlés épületén. Az index.hu, illetve a Magyar Narancs megkeresésére az Országgyűlés Hivatala már válaszolt is. A pillanatnyi tematizálás egyelőre nem hozott változást, azaz az Országgyűlés épületére továbbra sem tűzik ki a közös projektünk zászlaját. Való igaz, erre nincs semmiféle közjogi kötelezettség, azonban talán mégis szólhat néhány erős érv a zászló kitétele mellett.
Több mint egy évvel ezelőtt a Parlament előtt elsétálva csak úgy felnéztem. Egy piros-fehér-zöld zászlót láttam, természetesen, meg egy kék-arany színűt, de nem a középületeken megszokott, európai uniósat, hanem a székely zászlót. Ez utóbbi azóta is ott lobog, az uniós viszont eltűnt a homlokzatról. Az Ars Boni jogi folyóirat a változások hátterében meghúzódó szimbolika nyomába eredt.
Az adatvédelmi irányelvet a tervezettek szerint közvetlenül alkalmazandó rendelet váltja fel. A hatályos irányelv közel 20 éves, immár elavult a modernizáció, gloabalizáció előrehaladtával. Éles viták bontakoztak ki a szöveg megfogalmazása körül, a tárgyalások húzódnak. A kihirdetés a tervezettek szerint 2014-ben már várható. Az új rendelet kiterjesztené az adatkezelők illetékességét, egyablakos rendszert vezetne be, csökkentené az adminisztrációs terheket, de növelné az adatkezelők felelősségét. Növelné az érintettek jogait. Legfenyegetőbb tényezőként szigorú bírságolásra is feljogosítaná a nemzeti hatóságokat.
Az elmúlt évek jogalkotását vizsgálva a kodifikációs hibák jelentős megszaporodása és rohamos minőségromlása figyelhető meg. A jogalkotásban már régóta nem a szakmai szabályokat rögzítő törvények és rendeletek érvényesülnek, hanem egy egészen speciális törvény, mégpedig Murphy-é: ami elromolhat, az el is romlik. Kis változtatással: amit el lehet rontani, azt el is rontják. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése.
Igencsak megosztja a jogászközönséget a dologi hitelbiztosíték, illetve a zálogjog: van, aki szenvedélyesen érdeklődik iránta, de akad, aki legszívesebben inkább nem is akarna tudni a létezéséről. Ők, ha lehet, inkább nem is foglalkoznak ilyen szerződésekkel. A dologi hitelbiztosítékok kérdéskörét Menyhárd Attila elemezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. közös konferenciáján – előadását az Ars Boni jogi folyóirat összegezte.
Az új Ptk.-ban szereplő általános szerződési szabályok olyan jól illeszkednek az egyes kontraktustípusok igényeihez, hogy lehetővé teszik a részletekbe menő szabályozás elkerülését, az eltérő normák megfogalmazását, sőt mindezek ésszerű keretek között történő összegzését is. Ezt taglalja az Ars Boni jogi folyóirat írása.
