Publikálta jelentését a Kúria egyes alapjogokat sértő bűncselekmények ítélkezési gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportja, mely feladatát széles körűen fogta fel. Áttekintette a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi, valamint az ítélkezési hátteret, s mindezek fényében foglalta össze a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria iránymutató gyakorlatát.
Mint ahogy azt az Európai Ügyészségről szóló korábbi írás is bemutatta, az Európai Ügyészség szervezetét tekintve három típusa képzelhető el, úgymint az office-modell, a kollégiumi modell és a hálózati modell. Ezúttal az egyes rendszerek jellemzőiről részletesen is olvashat.
Az idei első negyedévében elfogadták azt az európai uniós irányelvet, mely a címéből ítélve az ártatlanság vélelméről és a vádlott jelenléti jogának erősítéséről szól, de ezen túlmenően a tisztességes eljárás további követelményei is szerepet kapnak ebben a dokumentumban.
Ha a terheltet a büntetőeljárásban a bűncselekmény vádja alól jogerősen felmentették, avagy büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapították, akkor ugyanazon tényállás és bizonyítékok alapján nem folytathatnak ellene büntetőeljárást, büntetőjogi felelősségét nem állapíthatják meg, vele szemben büntetést nem szabhatnak ki.
A II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia utolsó délelőttjének egyik szemináriuma a szellemi tulajdonvédelem és az új Ptk. kapcsolatáról szólt, emellett ismertették az uniós védjegyjog reformját és szóba kerültek azok a szerzői jogi ügyek is, melyek az Európai Unió Bíróságát is megjárták.
A kerekasztal-beszélgetés kifejezett célja volt, hogy lehetőséget adjon a meghívott előadóknak és a résztvevőknek arra a vitára, mely az új Ptk. tervezett módosítása kapcsán kerekedett. Mielőtt az utóbbival kapcsolatos és a kerekasztal-beszélgetésen elhangzott vitát megosztanánk a Jogászvilág olvasóival, foglaljuk össze röviden, hogy milyen kérdéseket érint a javaslat.
Visegrád adott ismét otthont a Wolters Kluwer által rendezett II. Jogi Konferenciának, ahol két napon keresztül az új Polgári Perrendtartás tervezetéről és a két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseiről, valamint a napirenden lévő módosításról vitatkoztak a résztvevők. Jelen cikkünkben „Az új Ptk. a gyakorlatban” szeminárium összefoglalóját olvashatja.
Visegrád adott ismét otthont a Wolters Kluwer által rendezett II. Jogi Konferenciának, ahol két napon keresztül az új Polgári Perrendtartás tervezetével és a két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseivel, valamint a napirenden lévő módosításaival foglalkoztak a résztvevők.
„Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van – legalább – arra, hogy személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék. Ha nem állnak rendelkezésére eszközök védő díjazására – és az igazságszolgáltatás érdekei ezt kívánják –, joga van a terheltnek arra, hogy hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet.” /EEJE 6. cikk (3) bekezdés c) pont/
Visegrád adott ismét otthont a Wolters Kluwer által rendezett II. Jogi Konferenciának, ahol két napon keresztül az új Polgári Perrendtartás tervezetével és a két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseivel, valamint a napirenden lévő módosításaival foglalkoztak a résztvevők. Beszámolónk második részében a „A Ptk. az elmúlt év tükrében” címet viselő kerekasztal-beszélgetésről olvashat összefoglalót.
