A Kúria Menekültügyi joggyakorlat-elemző csoportjának két éve született véleménye ma is jelentőséggel bír: cikkünk első részében általánosságban mutattuk meg az összefoglaló véleményt, a második részben a nem-peres ügyek gyakorlatát elemző részt ismertettük, ezúttal pedig a tartózkodási és letelepedési engedélyezési ügyekben alkalmazandó általánosítható elvi tételeket foglaljuk össze.
A Kúria Menekültügyi joggyakorlat-elemző csoportjának két éve született véleménye ma is jelentőséggel bír: cikkünk első részében általánosságban mutattuk meg az összefoglalót, ezúttal a dokumentum nem-peres ügyek gyakorlatát elemző részét ismertetjük. Lényege: az egyes eseti döntéseknél a felhasznált források naprakészségét ellenőrizni kell.
A Kúria Menekültügyi joggyakorlat-elemző csoportjának két éve született véleménye ma is jelentőséggel bír: az eljárási kérdések kapcsán például kiderült, több esetben sem figyelmeztették a tolmácsot a hamis fordítás jogkövetkezményeire, pedig a törvény kimondja, hogy a tolmácsra is alkalmazni kell a szakértőre vonatkozó szabályokat.
Hogyan néz ki a szabad mozgás joga a schengeni zónában és mit jelent a SIS és a VIS rendszere? Cikksorozatunkban ezekre keressük a választ, utalva arra is, hazánk 2007. december 21-én lett tagja a schengeni zónának, melynek nem az összes EU-s ország a tagja (pl. az Egyesült Királyság), viszont a térséghez tartozik néhány nem EU-s tagállam, mint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein.
Cikksorozatunkban – valós jogesetek alapján – a schengeni határt érintő kérdéseket fogjuk körbe járni a jogszabályok helyes értelmezésével. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, a legálisan Európába érkező harmadik országbeliek esetében milyen szabályok az irányadók, ha a legálisan itt tölthető időt túllépve illegális migránsokká válnak.
Hazánk 2007. december 21-én lett tagja a schengeni zónának, melynek nem az összes EU-s tagállam a tagja (pl. az Egyesült Királyság), viszont a térséghez tartozik néhány nem EU-s tagállam: Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein.
Cikksorozatunkban – valós jogesetek alapján – a schengeni határt érintő kérdéseket járjuk körbe a jogszabályok helyes értelmezésével. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, a legálisan Európába érkező harmadik országbeliek esetében milyen szabályok az irányadók, ha a legálisan itt tölthető időt túllépve illegális migránsokká válnak.
Az új büntetőeljárási kódex tervezete az Európai Unió elvárásainak megfelelően, minden olyan személyt sértettnek tekint, aki a bűncselekmény közvetlen következtében akár fizikai vagy lelki sérülést, akár gazdasági, vagyoni hátrányt szenvedett.
Néhány éve zajlik már a büntetőeljárás újra gondolása, mely lassan a végéhez közeledik. Ezt mutatja, hogy elkészült az új kódex tervezete (tervezet), melyet a témában érdekeltek nemcsak a tervezetből magából, hanem a köré épülő különféle rendezvényekből is megismerhetnek.
A T/11232. számú törvényjavaslat ún. „saláta törvény”-ként módosítana néhány hazai jogszabályt, azokat, amelyek szabályozzák az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést. Így többek között változna az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény, közismertebb nevén az EUtv. A módosítás hátterében a 2013/48/EU irányelv áll, mely három évvel ezelőtt minimumszabályokat határozott meg az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról. Az irányelv rendelkezéseit most be kell építenünk a hatályos jogszabályainkba.
