A független és pártatlan bírósághoz való jog
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) 6. cikkének (1) bekezdése szerint többek között mindenkinek joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság tárgyalja.
Kiss Anna cikkei
A tisztességes eljárás elve Strasbourgban
Cikkünkben azt járjuk körül, hogy mit is jelent valójában és miből áll a tisztességes eljárás elve, illetve hol a helye az Európai Emberi Jogi Egyezményben?
A szabadsághoz és biztonsághoz való jog
Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 9. cikke és az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezményének (Egyezmény) 5. cikke csaknem egyezően szabályozza a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot.
Strasbourg – a kínzás tilalmának érvényesülése
Az alábbi írásban a kínzás tilalmának érvényesülését tekintjük át az Európai Emberi Jogi Bíróság jogalkalmazásának tükrében. Különösen, hogy a Strasbourgban tárgyalt számos ügyben jelenik meg ez a tilalom, többek között hazánkat is érintően.
A Házszabályon túl
Négy féléven keresztül tart majd a parlamentben A Házszabályon túl című rendezvénysorozat, melynek szervezője az Országgyűlés Hivatalának Törvényhozási Igazgatósága, fővédnökei pedig Kövér László házelnök és Gulyás Gergely törvényhozásért felelős alelnök.
Morális tiltottság – szégyenlős legalizálás
Tamási Erzsébet kriminológus a fővárosi utcai prostitúciót rendészeti szempontból vizsgálta. Mint az a jogászok körében köztudott, a prostitúciós tevékenységet két törvény szabályozza, a Btk. és a szabálysértésekről szóló törvény, a Szbtv.
A Kúria nem érdemi határozatai – 1. rész
Az alábbiakban a Kúria egyik joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményéről közlünk írást. A vizsgálat azokra az esetekre terjed ki, amelyekben a Kúria valamely törvényben meghatározott ok fennállása miatt elzárkózott a felülvizsgálati eljárás lefolytatásától és a jogerős ítélet érdemi felülbírálatától.
A Kúria nem érdemi határozatai – 2. rész
Az alábbi írásban ismertetjük a Kúria a büntető ügyszakra vonatkozó nem érdemi határozatainak vizsgálatát. Ez egyebek mellett kimondja: büntetés kiszabása csak akkor támadható, ha a törvénysértő büntetéshez a cselekmény téves jogi minősítése vagy más anyagi jogi szabálysértés vezetett.
A fridzsider-szülők
Az új Btk.-ban több, a gyermekvédelmet érintő változtatást is találunk. Az úgynevezett „fridzsider-szülők” témájához kapcsolódóan a kiskorú veszélyeztetése, ezen belül is leginkább az érzelmi fejlődés veszélyeztetése merül fel.
Mítoszok a hazai büntetőeljárásban
Vajon jelen vannak-e a hazai büntetőeljárásban azok az angolszász jogintézmények, amelyek a köztudatban leginkább a vádalkuhoz és a keresztkérdezéshez kapcsolódnak?