A kapcsolattartás joga, avagy alapjogsérelem a családjogban
Milyen jogai és kötelezettségei vannak a különálló szülőknek a gyermekek alapjogainak védelmében és mit tehet ezen jogok betartatása érdekében a bíróság?
j cikkei
Bővültek az adatvédelmi szabályok
Idén október 1-jétől jelentősen változott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.), mely új rendelkezések valamennyi vállalkozást mint adatkezelőt érintenek.
A céges karácsonyi buli nem kívánt következményei
Nem árt tudni, hogy a céges karácsonyi partikon nem magánemberként, hanem munkavállalóként veszünk részt. A túlzott alkoholfogyasztásnak és a pletykáknak is lehetnek munkajogi következményei.
A hang- és képfelvétel használata a bíróságon
A köztudatban ellentmondásos felfogás alakult ki arról, hogy felhasználható- e bírósági eljárásban bizonyítékként a hang-, kép- és videofelvétel.
Egyszerűbb lett a zártkerti ingatlanok adásvétele
A zártkerti ingatlantulajdonnal rendelkezők számára kedvező törvénymódosítás lépett hatályba a napokban. Eddig problémát okozott és sokszor megnehezítette eme ingatlanok adásvételét a kötelező kifüggesztés, az elővásárlási jogok kérdése és a hosszadalmas földhivatali eljárás.
A Google-nak törölnie kell az adatot, ha kérjük
Az Európai Bíróság precedensnek számító ítéletet hozott a tavalyi évben a Google keresőjében tárolt adatok törlésére vonatkozóan.
A káronszerzés tilalma és esetei
A kártérítési jog egyik alapelve a teljes kártérítés elve, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha károkozásra nem került volna sor. A teljes kártérítés elve ugyanakkor kizárja, hogy a károsult a károkozás folytán gazdagodjon, azaz ha a káreseményből rá nézve előnyök is származnak, azokat a fizetendő kártérítés összegéből le kell vonni. Ezt nevezzük a káronszerzés tilalmának. A bírói gyakorlat töretlenül alkalmazza ezt az elvet. A Munka Törvénykönyvében kifejezetten ugyan nem, de bizonyos rendelkezések útján ott is megjelenik.
Minden az egészségügyi szolgáltatási járulékról
Az, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni. Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni. Betarthatatlan, de létező szabály, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartamára is egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.
A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények a Csemegi kódextől az Új Btk.-ig
Cikkem témája a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények törvényi szabályozásának változásai. E bűncselekmények elemzése során kizárólag annak bemutatására törekszem, hogy miért és milyen lényeges változáson mentek keresztül a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények, milyen probléma merült/merülhetett fel a szabályozások egyes rendelkezéseivel kapcsolatban. Az egyéb vonatkozású részletes elemzéstől a cikk folyamán eltekintek. (részletes elemzés: Nagy Alexandra: A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények elmélete és gyakorlata – tanulmány).
Ügyvezető megbízási szerződéssel
Az ügyvezetőkről szóló cikksorozatunk első részében a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályokat ismerhették meg. A második részben az ügyvezetők jogállásáról volt szó, melyet a társadalombiztosítási rendelkezések kibővítenek a társas vállalkozó tagi jogviszonyával. A cikksorozat harmadik része most a megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezetőkre vonatkozó előírásokat veszi górcső alá.