Így lehet főállású katásból nem főállású kisadózó
Átírták a főállású kisadózó fogalmát. Pontosan nem tisztázott, hogy aki tavaly még főállásúnak minősült, de idén már nem az, az miként értesítheti e változásról az adóhatóságot.
j cikkei
Kriminalizált szabályszegések – 1. rész
Mivel 2012 óta egy olyan folyamat figyelhető meg, mely szerint a jogalkotó a szabálysértéseket egyre inkább kriminalizálja, a következő cikksorozatunkban a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos olyan tudnivalókat szeretnék megosztani, melyek ilyen esetekre segítséget nyújthatnak a bajba kerülőknek. A kriminalizálás „eredményeként” az eljárások részletszabályai egyre inkább hasonlítanak a büntetőeljáráséhoz.
Mediáció után nem jár a költségfeljegyzési jog?
Egyes kártérítési perekben akkor sem élhet a felperes a költségfeljegyzés kedvezményével, ha ennek jogszabályi lehetőségei egyébként fennállnak. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a büntetőeljárás sértettjére a közvetítői eljárás ténye hátrányosabban hat a polgári eljárásban, mintha a mediációhoz nem járult volna hozzá, köszönhetően a bírósági gyakorlatnak. Az Ars Boni jogi folyóirat cikke.
Zártkertek ingyenes szerzése (ajándékozás, öröklés, elbirtoklás)
A 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) nem könnyítette meg a zártkertek ajándékozását, illetve egyéb jogcímen történő ingyenes juttatását sem. A zártkertek az ingyenes ügyletek esetében is termőföldnek minősülnek, így érvényes rájuk mindaz a korlátozás, amit a jogalkotó a termőföldek szerzésére előír.
Jogászbaki: az „ottfelejtett” nem vagyoni kár
Sokat és sok helyen olvashattunk már a sérelemdíjról, mint új jogintézményről, és megjelenése nem mentes a vitáktól, s a következetlenségektől sem. Ez utóbbi iskolapéldája a természetvédelmi törvény polgári jogi felelősségről szóló szakasza, amelyet olvasva óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy a jogalkotó továbbra sem áll a helyzet magaslatán. Az Ars Boni jogi folyóirat írása.
Ptk.-alapvetések a kálvini tanítások tükrében
A kálvini hatások az önkormányzati rendszerek, a választott testületeken alapuló képviseleti kormányzás területén köztudomásúak, ám a közjogi gondolkodáson túlmenően Kálvin az élet minden területén maradandó gondolatokkal járult hozzá erkölcsi és jogi gondolkodás fejlődéséhez. A szerző az Ars Boni jogi folyóiratban megjelent írásában arra keresi a választ, hogy az új Ptk. alapelvei mennyiben rokoníthatók Kálvin szociáletikai tanaival.
Utazási költség – mennyiben fizeti a munkáltató?
Ahhoz, hogy a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének eleget tudjon tenni, rendszeresen utaznia kell munkahelye és lakóhelye között, ezzel kapcsolatban több-kevesebb utazási költség merül fel. Mikor, kit terhel a munkába járás költsége? Köteles-e és milyen mértékben a munkáltató átvállalni a munkavállaló utazási költségé? Milyen szabályok vonatkoznak a munkába járás költségeinek megtérítésére?
Régi-új megoldások a tőkevesztés korrigálására
Május vége után – az előző évi mérlegüket elkészítve – sokszor kerülnek abba a helyzetbe a gazdasági társaságok, hogy nyilvánvalóvá válik számukra: a jegyzett tőkéhez viszonyítva elvesztették saját tőkéjüknek mintegy 50 százalékát. A kérdés: vajon milyen megoldások vannak a helyzet megoldására?
800 ezerbe is kerülhet a tiltott külföldirendszám-használat – 3. rész
Jóllehet egy laikusnak a szabálysértési eljárásokról elsőre általában a pénzbírság jut az eszébe, és sokan hajlamosak egy váll-lendítéssel elintézni a kérdést, mégsem árt odafigyelni, mert a kiszabható szankciók tárháza ennél sokkal nagyobb. Habár a külföldi forgalmi rendszámú gépjárművek jogszerű magyarországi használatára vonatkozó szabályok a korábbiakhoz képest megengedőbbek és részletesebbek, ám még mindig elég szigorúak ahhoz, hogy szem előtt tartsuk őket. A tét ugyanis sok százezer forint lehet.
Az ittas vezetésre vonatkozó jogi szabályok
A járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozó rendelkezés megsértése szabályszegéssel azért szeretnék külön kitérni, mivel annak szabályozása az elmúlt években többször megváltozott, illetve azt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatályba lépése is jelentősen befolyásolta.