Mivel általános tapasztalat, hogy szeretünk dolgokat az utolsó pillanatra hagyni, ezért talán nem felesleges felhívni a figyelmet: közeleg a május 31., ami azt jelenti, hogy az új civiltörvény alapján június 1-jétől a bíróság törli a jogszabály hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú szervezetek ilyen minősítésű jogállását. Kivéve, ha a szervezet igazolja, hogy az újbóli nyilvántartásba vételi kérelmét benyújtotta.
A kötelesrész intézménye a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának, élettársának juttatja az örökhagyó akaratától függetlenül, sőt, esetleg – végintézkedés hátrahagyása esetén – azzal szemben. A kötelesrész törvény általi meghatározása az örökhagyónak a vagyonával történő szabad rendelkezése jogát korlátozza.
Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, amely esetben a munkavállaló az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira, így baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti táppénzre és baleseti járadékra lehet jogosult. A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi szabályok határozzák meg. Mindkettőben közös elem a baleset, amely az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Az élettársak az új Ptk. hatályba lépéséig nem sok jogot élveztek az együtt élés megszakadása után az általuk lakott lakással kapcsolatosan, vagyis azzal a lakással kapcsolatban, amit a házastársak jogában utolsó közös lakásnak neveznek.
Az adatvédelmi irányelvet a tervezettek szerint közvetlenül alkalmazandó rendelet váltja fel. A hatályos irányelv közel 20 éves, immár elavult a modernizáció, gloabalizáció előrehaladtával. Éles viták bontakoztak ki a szöveg megfogalmazása körül, a tárgyalások húzódnak. A kihirdetés a tervezettek szerint 2014-ben már várható. Az új rendelet kiterjesztené az adatkezelők illetékességét, egyablakos rendszert vezetne be, csökkentené az adminisztrációs terheket, de növelné az adatkezelők felelősségét. Növelné az érintettek jogait. Legfenyegetőbb tényezőként szigorú bírságolásra is feljogosítaná a nemzeti hatóságokat.
Az elmúlt évek jogalkotását vizsgálva a kodifikációs hibák jelentős megszaporodása és rohamos minőségromlása figyelhető meg. A jogalkotásban már régóta nem a szakmai szabályokat rögzítő törvények és rendeletek érvényesülnek, hanem egy egészen speciális törvény, mégpedig Murphy-é: ami elromolhat, az el is romlik. Kis változtatással: amit el lehet rontani, azt el is rontják. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése.
A fogyasztóvédelem az Európai Unió által is kiemelten kezelt kérdés, ezért az erre vonatkozó közösségi szabályozást nemrég felfrissítették, amelyet teljes egészében először Magyarországon ültettek át nemzeti jogszabályba.
Az új Ptk. alapján jelentős változások történtek az öröklési jogban. A jogalkotó egyfelől korlátozta a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát, másfelől csökkentett a kötelesrész mértékét. Emellett lehetővé vált a házastársaknak az életközösség időtartama alatt tett közös végrendelete, s általában is felértékelődik a végrendelkezés jelentősége.
Jóllehet egy laikusnak a szabálysértési eljárásokról elsőre általában a pénzbírság jut az eszébe, és sokan hajlamosak egy váll-lendítéssel elintézni a kérdést, mégsem árt odafigyelni, mert a kiszabható szankciók tárháza ennél sokkal nagyobb. Sokan tévesen azt gondolják, hogy a figyelmeztetés az eljárás megszüntetését jelenti, holott két évig nyilvántartásba kerül, s egy későbbi szabálysértés során súlyosbító körülménynek számít.
Jóllehet egy laikusnak a szabálysértési eljárásokról elsőre általában a pénzbírság jut az eszébe, s habár ezek összege sem kevés ma már, sokan mégis hajlamosak egy váll-lendítéssel elintézni a kérdést. Pedig nem árt odafigyelni, mert a kiszabható szankciók tárháza ennél sokkal nagyobb, akár a szabadságunktól is megfoszthatnak.
