A fogyasztóvédelem az Európai Unió által is kiemelten kezelt kérdés, ezért az ezt a területet érintő szabályozást nemrég frissítették fel, amely először teljes egészében Magyarországon kerül átültetésre nemzeti jogszabályba.
Igencsak megosztja a jogászközönséget a dologi hitelbiztosíték, illetve a zálogjog: van, aki szenvedélyesen érdeklődik iránta, de akad, aki legszívesebben inkább nem is akarna tudni a létezéséről. Ők, ha lehet, inkább nem is foglalkoznak ilyen szerződésekkel. A dologi hitelbiztosítékok kérdéskörét Menyhárd Attila elemezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. közös konferenciáján – előadását az Ars Boni jogi folyóirat összegezte.
A 2012. július 1. napján hatályba lépő új munka törvénykönyve a munkaerő-kölcsönzés szabályozását némileg egyszerűsítette, mivel nem ismétli meg a hagyományos munkaviszony kölcsönzésre is értelemszerűen irányadó szabályait. Jelen írásban néhány, korábban nem létező szabályt ismertetünk, amelyek a munkaerő-kölcsönzés útján foglalkoztatott munkavállalókat „húsbavágóan” érinthetik.
A Munka Törvénykönyvének főszabálya szerint a szabadságot – értve ezalatt az alap- és a különböző jogcímeken járó pótszabadságokat – annak esedékessége évében, tehát a tárgyévben kell kiadni, hiszen a szabadság alapvető funkciója, hogy a munkavállaló számára hosszabb idejű regenerálódást, feltöltődést biztosítson a munkavégzés mellett. Ennek megfelelően a 2014. évre vonatkozó szabadság kiadásának legkésőbbi jogszerű időpontja 2014. december 31.
Új intézményre, a bizalmi vagyonkezelési szerződésre ad lehetőséget a márciusban hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv. A legfontosabb alapelem, hogy a Ptk. biztosítja a tulajdonosi és a döntési pozíciók szétválasztásának lehetőségét. Ám egyelőre csak az intézmény jogszabályi kereteit határozta meg, de ahhoz, hogy az a gyakorlatban is működő rendszerré válhasson, még számos végrehajtási rendelkezést kell megalkotni.
Van megalapozott lehetőség a 2009-ben útjára indított és a legnagyobb mértékben elterjedt virtuális fizetési eszköz, a bitcoin hazai szabályozására.
Egy 2013. augusztus 29-étől hatályos jogszabály módosítás egyértelművé tette, hogy az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató, tanuló tagja dolgozhat-e az érettségit követő nyári szünetben az egyetemi, főiskolai hallgatói jogviszony létrejötte előtt, illetve a diplomát szerzett hallgató a záróvizsgák utáni nyáron.
Az új Ptk.-ban szereplő általános szerződési szabályok olyan jól illeszkednek az egyes kontraktustípusok igényeihez, hogy lehetővé teszik a részletekbe menő szabályozás elkerülését, az eltérő normák megfogalmazását, sőt mindezek ésszerű keretek között történő összegzését is. Ezt taglalja az Ars Boni jogi folyóirat írása.
A kapcsolattartásról szóló határozatok végrehajtása a gyámhivatalok, és a gyámhivatalok munkájához szorosan kapcsolódó gyermekjóléti szolgálatok mindennapos gyakorlatához tartozik. Ezek az intézmények a különélő szülők érzelmektől, indulatoktól túlfűtött, késhegyig menő háborúiban a két tűz között próbálják a gyermekek érdekeit védeni emberileg rendkívül igénybe vevő munkájuk során.
Az elévülés intézménye – bár szerkezetileg más helyen – megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban.
