j cikkei


Ars Boni jogi folyóirat  |  2014. szeptember 15. Világjogász

Mikortól kell fizetnie a légitársaságoknak a késésért?

Az Európai Parlament és az Európai Fogyasztói Központ az elmúlt évben számos lépést tett annak érdekében, hogy az utasok és a légitársaságok Dávid és Góliát harcában egyensúlyt teremtsenek. A légitársaságok, kiváltképpen a fapados légitársaságok ugyanis jelentős késés esetén csupán az utasok két százalékát kompenzálják, annak ellenére, hogy a Sturgeon ügyben a három óra késés után kötelezővé vált a kártalanítás. – Az Ars Boni jogi folyóirat beszámolója.

Ars Boni jogi folyóirat  |  2014. szeptember 8. Világjogász

Július Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága júliusban négy, Magyarországot érintő döntést hozott. A menekültügyi rendszer és a szolgálati nyugdíjak megvonásával kapcsolatban kedvező döntés született, míg a 6. cikk, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog és 5. cikk, azaz a szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése okán elmarasztalták hazánkat – derül ki az Ars Boni jogi folyóirat összegzéséből.

Erdélyi autonómia: egy alkotmánymódosítási kísérlet utóélete

Jóllehet nagy lázban tartotta az erdélyi magyar közéletet Románia regionális átszervezésének ötlete, melynek nyomán az alkotmány szövege a régiók bevezetésével, illetve a speciális kulturális háttérrel rendelkező alrégiók kialakításának lehetőségével egészült volna ki, ám a tervezet elbukott a román alkotmánybírósági vizsgán: a taláros testület szerint ugyanis mindezt legfeljebb egy teljesen új alkotmányba lehetne beleírni. Ennek apropóján izgalmas vállalkozásba kezd az Ars Boni jogi folyóirat: romániai magyar szerzőket kért fel arra, hogy a legutóbbi alkotmánymódosítás körüli helyzetet körüljárva általában mutassa be az erdélyi magyarok helyzetét, hozzásegítve minket a román alkotmányos rendszer, a kisebbségi jogok, a romániai magyar politikai viszonyok, vagy épp Románia föderális hagyományainak jobb megértéséhez.

dr. Jónás Tünde  |  2014. szeptember 3. Szakma

Mit jelent a kötetlen munkarend?

A 2012-es Munka Törvénykönyve (Mt.) előtt a kötetlen munkaidőre csak a bírói gyakorlatban hivatkoztak. A jogalkotó felismerte a szabályozás szükégességét, ezért az Mt. már konkrétan meghatározza azokat a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályokat, amelyek kötetlen munkarend esetén nem alkalmazhatók.

onlinejogsebesz.hu  |  2014. szeptember 1. Szakma

Mediáció: a perköltség, az időhúzás és a többi

Noha a közvetítői eljárás független a polgári pertől – annak perjogi és egyéb értelmében –, ám a gyakorlatban jelentős kapcsolatban állnak egymással. Ennek lényege: a közvetítői eljárás helyettesítheti a bíróságit – a jogszabály megalkotásának épp volt a célja. Érdemes sorra venni a polgári perrendtartásnak a közvetítői eljárásra vagy a közvetítőre vonatkozó szabályait.

Ars Boni jogi folyóirat  |  2014. augusztus 27. Szakma

Szolgálati nyugdíj, avagy Luxembourg kontra Strasbourg?

Júliusban a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága – egy nap eltéréssel – döntött a kedvezményes szolgálati nyugdíjakról. Előbbi az azonnali nyugdíjfizetéssel járó előrehozott öregségi nyugdíj kapcsán, a női és férfi munkavállalók közti egyenlő díjazást, míg utóbbi a korábbi adómentes szolgálati nyugdíj azonos összegű, azonban jövedelemadóztatás alá eső szolgálati járandósággal történő felváltásának jogszerűségét vizsgálta – derül ki az Ars Boni jogi folyóirat írásából.

dr Ócsai József  |  2014. augusztus 6. Szakma

Új Ptk.: örökössé emelt házastársak – 2. rész

Az új Ptk. az öröklés szabályainak jelentős részét megtartja az eddigiek szerint. Két jelentős változás van, s mindkettő a túlélő házastárs öröklési pozícióját érinti. Egyrészről a törvény a leszármazók mellett a túlélő házastársat is állagörökössé teszi, másrészt pedig – leszármazók hiányában – a szülők mellett a házastársat is örökössé teszi, s érinti az ági vagyonon keletkező haszonélvezeti jogát.

dr. Ócsai József  |  2014. augusztus 6. Szakma

Új Ptk.: örökössé emelt házastársak

Az új Polgári Törvénykönyv az öröklés szabályainak jelentős részét megtartja az eddigiek szerint. Két jelentős változás van, s mindkettő a túlélő házastárs öröklési pozícióját érinti. Egyrészről a törvény a leszármazók mellett a túlélő házastársat is állagörökössé teszi, másrészt pedig – leszármazók hiányában – a szülők mellett a házastársat is örökössé teszi. Ráadásul ez utóbbi haszonélvezeti jogát új házasságkötése esetén sem szünteti meg.