Mit tehet a munkáltató, ha azt tapasztalja, hogy a munkavállaló baráti csetelést folytat a Facebookon meeting alatt? Hogyan járjon el, ha a tudomására jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói felmondást? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel.
Hivatalosan is végére ért a Facebook finoman szólva is aggályos adatkezelési gyakorlata miatt indított kártérítési per. Az eset számos érdekességet tartogat, és kiváló alkalmat nyújt arra is, hogy röviden megismerkedjünk a csoportos igényérvényesítés egyesült államokbeli modelljének alapvető vonásaival. Az Ars Boni jogi folyóirat írása.
Az internet és a közösségi média számos munkahelyen és munkakörben alapvető szükségletté nőtte ki magát. A fiatalabb generáció számára természetes, hogy a közösségi médián keresztül éli az életét: üzenetet küldenek egymásnak, véleményt nyilvánítnak, blogolnak, zenét hallgatnak, információt gyűjtenek és továbbítanak, valamint ad hoc jelleggel készített fényképekkel pillanatokon belül árasztják el a világhálót. Teszik ezt a magánéletben és a munkahelyükön egyaránt. Mit tehetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a munkavállaló baráti csetelést folytat a Facebookon meeting alatt? Hogyan járjunk el, ha a tudomásunkra jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói oldalon a munkaviszony felmondását? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel.
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv a jelenleg hatályos kódexhez képest alapvető újítással él a személyiségi jogi jogsértések vagyoni jellegű jogkövetkezményei terén: a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként felváltja a nem vagyoni kártérítést. Jelentős változásról van szó, ami ugyanakkor megoldandó kérdéseket vet fel az egyes kapcsolódó felelősségi viszonyok, így a felelősségbiztosítások terén is. Az Ars Boni jogi folyóirat írása.
Legalább 160 ezer hazai vállalkozás számíthat arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresi őket a kamarai regisztrációs díj befizetésének elmulasztása miatt. Az érintett vállalkozásoknak minimum 10 ezer forintjába kerülhet az eljárás, a kamarák pedig legkevesebb 800 millió forint elmaradt bevételhez juthatnak, de az összeg jóval nagyobb is lehet.
Mit jelent pontosan a kiküldetési rendelvény fogalma és mik az előnyei? Mit kell feltüntetni, hogyan ellenőrzi a rendelvényt az adóhatóság és hogyan élnek vissza vele? Szakértőnk válaszol.
Választanunk kell-e karrier és család között? Vajon vannak-e olyan megoldások, amelyekkel a mérleg két karja egyensúlyba hozható? Bizonyára minden női, és nem kizárt, hogy férfi munkavállaló is szembesült már állásinterjún a családalapításra,- és tervezésre vonatkozó munkáltatói kérdésekkel. Sajnos kijelenthető, hogy még többségben vannak azok a munkáltatók, akik a családi életnek, a gyerekvállalásnak csak a rövid távú hátrányos következményeire koncentrálnak. Holott a munkapszichológiával, vezetés-szervezéssel foglalkozó szakemberek előtt már régóta ismert tény, hogy hosszú távon megéri a munkáltatónak intézkedéseket és erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló a munkavégzés mellett is teljes családi életet élhessen. A kiegyensúlyozott és stabil családi kapcsolatok nemcsak hogy a munkavállaló munkahelyen történő eredményesebb helytállását garantálják, de a családbarát munkahelyek a magasan képzett munkaerő megtartásához is hozzájárulnak.
A kormány által október 18-án benyújtott adótörvény-változásokat tartalmazó törvényjavaslat alapján 2014. január 1-jétől az illetékszabályok több ponton is módosulnak. A változások közül a legfontosabbak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokra vonatkozó szabályokhoz, illetve egyes illetékmentességek szigorításához kapcsolódnak.
Forgalmiadó-beszedési kötelezettség terhelheti a jövőben a webes kereskedőket az USA több tagállamában. Egészen mostanáig az online áruházakat nem terhelte ilyen kötelezettség, így jelentősen kevesebb bevételhez jutottak az állami kormányzatok. New York állam adófizetési kötelezettséget rótt ki az államban nem letelepedett, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató webáruházakra. Az állam bíróságai már kimondták az adó jogszerűségét. Az Amazon.com a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé vitte az ügyet. Az ezzel kapcsolatos, az Egyesült Államokban képviselt nézőpontok azonban megoszlanak – az Ars Boni jogi folyóirat írása.
Forgalmiadó-beszedési kötelezettség terhelheti a jövőben a webes kereskedőket az USA több tagállamában. Egészen az online áruházakat nem terhelte ilyen kötelezettség, így jelentősen kevesebb bevételhez jutottak az állami kormányzatok. New York állam adófizetési kötelezettséget rótt ki az államban nem letelepedett, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató webáruházakra. Az állam bíróságai már kimondták az adó jogszerűségét. Az Amazon.com a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé vitte az ügyet. Az ezzel kapcsolatos, az Egyesült Államokban képviselt nézőpontok azonban megoszlanak – az Ars Boni jogi folyóirat írása.
