Új ombudsmant választott az Országgyűlés, szeptember 25-étől Székely László az alapvető jogok biztosa. Az Ars Boni jogó folyóirat interjúalanyai segítségével az országgyűlési biztosok intézményét járta körbe. Az ombudsmani intézmény egyes kérdéseiről ezúttal Jóri Andrást (ügyvéd, volt adatvédelmi biztos) kérdezték.
Minden valószínűség szerint egy eltűnő jogintézmény, a kampánycsend utolsó (?) megsértésének következményeiről rendelkezett a Kecskeméti Törvényszék 5.Kpk.21.285/2013/4. számú végzése a bajai időközi választások kapcsán, mivel az új választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: új Ve.) már nem tartalmaz kampánycsendre vonatkozó szabályozást.
Szeptember 25-én elfoglalta hivatalát Székely László, az alapvető jogok új biztosa. Az Ars Boni jogi folyóirat az ombudsmani intézményről kérdezte elsőként Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját. Az intézményről Jóri András volt adatvédelmi biztost és Kaltenbach Jenő, volt nemzeti és etnikai kisebbségi jogi biztost is faggatta a folyóirat, a későbbiekben ezeket az írásokat is közöljük.
Jelen cikk megírására az indított, hogy több fórumon, sőt írott anyagokban is találkoztam az új Ptk. címben említett felelősségi alakzatához kapcsolódó félreértéssel, mint az ellenőrzési kör nyilvánvaló félreértelmezése, a felelősségi alakzat mezőgazdasági vadkárokra való vonatkoztatása, stb. (vadászati törvényt módosító tervezethez írt javaslat; Magyar Vadászlapban megjelent cikk, 8. szám 2013/augusztus, 527 p.)
Az amerikai és az új EU-irányelv gyakorlatilag a világ egészére kiterjeszti a kötelező automatikus információcserét. A FACTA-felkészülés határidejét ezzel együtt hat hónappal meghosszabbították, de a megfelelés előkészítését ideje elkezdeni.
Háromrészes családbarát munkahelyekről szóló cikksorozatunk utolsó részéhez értünk. Eddig megtudhatták, hogy mitől lehet családbarát egy cég, milyen gyermekmegőrzési formákat, intézményeket hozhat létre, hogy segítse az anyákat (ritkább esetben az apákat) a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Most a kapcsolódó adótörvények szabályait és az adórendszer adta lehetőségeket mutatjuk be.
Egyre gyakoribbak az összefüggések elemzésén alapuló adóellenőrzések: ilyenkor a revizorok egybevetik többek között a bizonylatokat, a helyszíni ellenőrzés adatait, a beszállítóktól nyert adatokat és a dolgozók vallomását. A cég honlapján szereplő adatokkal is vigyázni kell, és a vállalkozások ellenőrzése sokszor vagyonosodási vizsgálathoz vezet, amelyek során egyre kevesebb a kibúvó.
Gyakran elfelejtik a vállalkozások képviselői, hogy az önkormányzati adóhatóságnál is be kell jelenteni, ha a cég adataiban változás következik be. Ezt nem mindig egyszerű megtenni: például a Fővárosi Önkormányzat Adóhatósága nem készített kitöltési útmutatót a bejelentés/változás-bejelentés nyomtatványhoz, amit ezért nem lehet jól kitölteni, sőt a nyomtatvány egyes kérdései érthetetlenek.
Az Alaptörvény hatálybalépésével a tulajdonhoz való jog szabályozása a korábbi Alkotmányhoz képest, minimális mértékben, de változott. Kérdés, hogy a változás hogyan hathat a későbbiekben a polgárok tulajdonára, valamint hogy mit jelenthet a társadalmi felelősség.
A szervezeti hatékonyságról szóló három részes cikksorozat az emberi erőforráshoz kapcsolódó teljesítménymérési módszereket és mutatókat veszi számba. Bemutatja a létszámhatékonyság, a munkaidő-hatékonyság, valamint a bér-és jövedelem hatékonyság mutatóit valamint az emberi erőforrás hatékony foglalkoztatásának lehetőségeit. Azok a vállalkozások, melyek felismerik a szervezeti hatékonyság erejét, kimagasló eredményeket érhetnek el. Ez különösen igaz, ha a foglalkoztatás területén is figyelemmel kísérik a hatékonyság alakulását, és az emberi erőforrás hatékonyságának növelésére törekszik.
