Bünetetés-végrehajtás a bírói gyakorlatban-I. rész
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat elemzésére, amely során kiemelten vizsgálták a reintegrációs őrizet szabályait.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat elemzésére, amely során kiemelten vizsgálták a reintegrációs őrizet szabályait.
A birtokvédelmi perek joggyakorlatát elemezte a Kúria összefoglaló véleményében és több esetben is rámutatott, hogy a bekért ítéletekből kitűnő megoldások nem minden esetben alkalmazhatók egyformán, illetve sokszor súlyosan méltánytalan helyzetet eredményez a jogszabályok szó szerinti értelemzése.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a birtokvédelmi perek gyakorlatának összefoglalása és javaslatok megfogalmazása érdekében.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara International and European Taxation programme for lawyers (LL.M.) and economists elnevezéssel egy éves angol nyelvű képzést indít jogászok és közgazdászok számára. Az oktatók között az ELTE tanárain kívül megtalálhatók a Big Four cégek, a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai, valamint külföldi oktatók is; többek között a leuveni, a heidelbergi, a ferrarai, a düsseldorfi és a bécsi egyetemről.
A Bíróság 2003 óta 46 eseteben marasztalta el Magyarországot az előzetes letartóztatás indokolatlan használata és az EJEE 5. § (3) bekezdésében foglalt szabadsághoz való jog megsértése miatt. Erre tekintettel az EJEB az ügyet úgynevezett “pilot judgement” eljárás keretében vizsgálta.
Cikkünk első részében többek között a gyermektartás és a szülőtartás viszonyával, a kötelezett jövedelmével, a tartásdíj automatikus emelkedésével is foglalkoztunk.
Cikkünk második részében a gyermektartási perek kialakult gyakorlatát mutattuk be. Olvashattak többek között a bírósági statisztikákról és a gyermek alapvető szükségleteiről.
Múlt héten a kötelezett tartási képességénél és a tartásdíj mértékének megállapításánál figyelembe veendő szempontokat ismerhették meg.
Cikksorozatunk befejező részében pedig a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló megállapításait és javaslatait ismertetjük.
Cikkünk első részében többek között a gyermektartás és a szülőtartás viszonyával, a kötelezett jövedelmével, a tartásdíj automatikus emelkedésével is foglalkoztunk.
Cikkünk második részében a gyermektartási perek kialakult gyakorlatát mutattuk be. Olvashattak többek között a bírósági statisztikákról és a gyermek alapvető szükségleteiről.
Mai írásunkból a kötelezett tartási képességénél és a tartásdíj mértékének megállapításánál figyelembe veendő szempontokat ismerhetik meg.
Cikkünk első részében többek között a gyermektartás és a szülőtartás viszonyával, a kötelezett jövedelmével, a tartásdíj automatikus emelkedésével is foglalkoztunk.
Mai cikkünkben pedig a gyermektartási perek kialakult gyakorlatát mutatjuk be. Olvashatnak többek között a bírósági statisztikákról, illetve, hogy mi minősül a gyermek alapvető szükségletének és mi tekinthető luxuskiadásnak.
Cikkünk első részében a gyermektartás és a szülőtartás viszonyával, a kötelezett jövedelmével, a tartásdíj automatikus emelkedésével, a megállapodásban kikötött tartásdíj bírósági módosításával, a tartási kötelezettség jogosult kérelmére való megszüntetésével, a jogosult bejelentési kötelezettségének elmulasztásával, a középiskolában való nagykorú gyermek tartásával, illetve az egyszeri juttatásról szóló megállapodás meghiúsulásával foglalkozunk.
Az eset még 2014-ben történt, az USA-ban. Az akkor 17 éves lány olyan üzeneteket küldött a 18 éves barátjának, amelyek arra bátorították, hogy öngyilkosságot kövessen el. A lányt nemrég állították bíróság elé.