Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: hamis vád esetén a bíróságoknak a törvényi tényállást és a konkrét ügy összes körülményét mindig egyedileg kell megvizsgálni ahhoz, hogy az Alaptörvénynek megfelelő döntés szülessen a pótmagánvádlóként történő fellépésről.
Titkok, hazugságok, viszonyok lepleződnek le az óévbúcsúztató új magyar mozifilmben.
A Magyar Jogász Egylet jövőképét a tradíciókon alapuló tekintély megőrzésében, ezzel párhuzamosan a digitális társadalomhoz való igazodásban látja Mezey Barna, az ELTE volt rektora, aki joghallgató kora óta tagja az MJE-nek, s a december 20-ai tisztújító közgyűlésen felkérésre indul az elnöki tisztért. Ez alkalomból adott interjút a Jogászvilágnak.
Az ügyészség 2017. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalásán Polt Péter beszélt az Országgyűlésben a testület tavalyi működéséről.
Az Országos Bírósági Hivatal 2017-es beszámolójának vitáját folytatta le csütörtökön az Országgyűlés.
Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: az Alaptörvény a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék, ez azonban nem zárja ki, hogy a bíróság egyéb szempontokra is figyelemmel legyen. Az a bírósági mérlegelés azonban, amely a jogszabály céljának vizsgálatát teljes mértékben kizárja, már alaptörvény-ellenesnek minősül.
A Kúria 2017-es tevékenységéről szóló beszámoló és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájában szólt a Kúria elnöke.
Alábbi cikkünkben a 2018/196–200. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
A civil szervezetek tevékenysége alapvető jelentőségű igényként jelenik meg a modern társadalmakban, hiszen az államok sem szervezetileg, és sok esetben szakmailag sem tudnak ellátni minden olyan, elsősorban szociális szükségletként jelentkező feladatot, amelyre ugyanakkor égető igény mutatkozik.
A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre. A Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, a kormánytisztviselői kar egységességének erősítését szolgálja. A kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és tartalmát nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése. A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében főszabályként a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör azonban már nem ruházható tovább. Vannak olyan alapvető munkáltatói jogok, amelyek esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) kizárja a delegálást, így nem ruházható át a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása, az alaplétszámba tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása, a betölteni engedélyezett, központosított álláshely- állományba tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása és az állás betöltése szakmai feltételeinek meghatározása. A jogviszony keletkezése, nyugvása A kormányzati szolgálati jogviszony betöltése kiválasztási eljárás útján történhet, amely meghívásos vagy pályázati lehet. A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Fontos újítás, hogy a Javaslat bevezeti a kormányzati szolgálati…
