Az Alkotmánybíróság szerint a szabálysértési szankció alkalmazásának meg kell felelnie az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma alkotmányos céljának, az elesett, magukról gondoskodni nem tudó személyek ellátórendszerbe vonásának.
Az Alkotmánybíróság a legtöbb esetben elfogadja a bíróságok jogértelmezését, ami nemzetközi szinten is példaértékű dialógusnak minősül.
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a 2019. június 7-én hozott határozatában elutasította az OBT-nek az OBH elnöke ellen előterjesztett indítványát.
Nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályozása – döntött az Alkotmánybíróság. Az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része – indokoltak. Öt bíró különvéleményt fogalmazott meg.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk. II.37. 628/2019/4. számú végzését. Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Szívós Mária párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt csatolt a döntéshez.
A Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület azért fordult az ombudsmanhoz, mert álláspontjuk szerint a jogszabályok nem tartalmazzák megfelelően a terápiás kutyák egészségügyi intézményekben való alkalmazhatóságát.
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.I.35.760/2016/6. számú ítélete alaptörvény- ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás és az Alaptörvény hatálybalépése óta részletesen értelmezte és kiegészítette a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó alapjogi szabályozást.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. sorszámú végzését és alkotmányos követelményként határozta meg azt, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 228. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből az következik, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A döntéshez párhuzamos indokolást csatoltak Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária.
A MÜK adatvédelmi szakjogászokból álló szakmai bizottsága elemezte az ügyvédek adatkezelő tevékenységét és iránymutatást adott az ügyvédi adatkezelés és adatfeldolgozás elhatárolásához, valamint az adatvédelmi tisztviselő alkalmazási kötelezettséget is megvizsgálta.
