Az Alkotmánybíróságon támadták meg a köznevelési törvény módosításait
Öt ellenzéki frakció közös beadványban kéri fel az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a köznevelési törvény júliusban elfogadott módosításait.
Öt ellenzéki frakció közös beadványban kéri fel az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a köznevelési törvény júliusban elfogadott módosításait.
Az apaság megállapítását célzó ügyben a 92 éves kérelmezőt kötelezte a máltai bíróság, hogy adjon DNS-mintát, amely 99.9998%-os bizonyossággal igazolta a közte és házasságon kívül született lánya közti rokoni kapcsolatot. A férfi az EJEB előtt arra hivatkozott, hogy a szájból történő kötelező mintavétel sértette a magánélethez való jogát. Az EJEB hangsúlyozta, hogy ilyen ügyekben a leszármazó és a felmenő alapjogainak kiegyensúlyozása szükséges. A máltai bíróság megfelelően figyelembe vette e két ütköző érdeket, így a mintaadásra kötelezés nem volt egyezménysértő.
A Nagykamara értékelése szerint a társaság korlátolt felelősségének áttörése nem járt a tulajdonhoz való jog sérelmével.
A horvát kérelmezőt a szerb hatóságok egy hamis tízeurós miatt letartóztatták. A 31 napnyi börtönben töltött idő alatt a férfit rabtársai brutálisan bántalmazták, amihez a börtönszemélyzet asszisztált. Az ügy pikantériája, hogy a tízeurósról később kiderült: eredeti. A szerb kormányt az embertelen, megalázó bánásmód tolerálása és az eset ki nem vizsgálása miatt is elmarasztalta az EJEB.
A jogegységi határozatok kötelezőek a bíróságokra nézve az elvi döntések és elvi határozatok pedig a Kúria értékelése szerint iránymutatásul szolgálnak a jogértelmezéshez.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.IV.21.039/2017/4. számú ítéletének megsemmisítését kérő indítványt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt.
A Hochtief Solutions AG Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: Hochtief) keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékkel szemben bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt, amely ügyben a Székesfehérvári Törvényszék az EUB előzetes döntéshozatalát kezdeményezte.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy diszkriminatív elemeket tartalmazott a tartós ápolás szabályozása, egyben az inkriminált részeket megsemmisítette.
A Kúria a 2015-2016. évekre lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság, az EUB és a saját gyakorlatának az alsóbb fokú bíróságok általi figyelembe vételét, illetve a közigazgatási bíróságok által elkövetett olyan hibákat vette górcső alá, amelyből minden bíró tanulhat.
Az AB szerint nem lehet megállapítani a jogszabály-módosítási eljárás közjogi érvénytelenségét, az érintetteknek kellő felkészülési idejük volt a jogszabályhoz való alkalmazkodásra, illetve az állami támogatás nem értelmezhető tulajdonjogi várományként, így az bármikor megszüntethető.