AB: Lazább közterület-használat kampány idején
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, a közterület-használatról szóló jogszabályok nem korlátozhatják aránytalanul a kampánytevékenységet.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, a közterület-használatról szóló jogszabályok nem korlátozhatják aránytalanul a kampánytevékenységet.
Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.
A közéletben való részvétel, illetve az azokkal kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat.
Az Alkotmánybíróság a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Juhász Imre.
Elsődleges feladata a bíróságoknak, így a Kúriának is a közbizalom megteremtése, a szakértelem biztosítása és a gyors ítélkezés előmozdítása – mondta dr. Darák Péter az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén, 2019. november 6-án.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Bfv.III.1.075/2018/11. számú végzését, a Tiszaújvárosi Járásbíróság 8.B.226/2012/22. számú ítéletét, valamint a Miskolci Törvényszék 2.Bf.323/2014/7. számú végzését. A határozathoz különvéleményt csatolt Pokol Béla és Szívós Mária.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésébe ütköző mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. Törvény (Ve.) 144. § (4) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás kapcsán nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2019. december 31-ig tegyen eleget. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, míg Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Sulyok Tamás és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
A jövő nemzedékek szószólója felhívja a kormányhivatalokban környezet- és természetvédelmi hatósági eljárásokkal foglalkozó munkatársak és vezető tisztviselők figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében döntéseik meghozatalakor kiemelt figyelemmel legyenek arra, hogy a környezet-, illetve természetvédelmi szempontok a jelenlegi kormányhivatali szervezetben sem rendelhetők alá egyéb, például gazdasági szempontoknak.
A lengyel jog nem biztosított mérlegelési jogkört az ügyésznek, illetve hatékony jogorvoslatot az áldozatok hozzátartozóinak.