Idő hiányában a joggyakorlat elemző csoport nem tudott foglalkozni az állam által megkötött haszonbérleti szerződésekkel érintett földek eladását követően az új tulajdonosok részéről gyakorolt haszonbérleti díj módosítására, haszonbérleti szerződés felmondására irányuló perek gyakorlatával. Az azonban előrelátható, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek mellett az ilyen típusú perek növekedésével kell számolni.
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb. Sajnos nem segít átlátni a munkavállalói kötelezettségek rendszerét, hogy e törvénykönyv a legkülönfélébb helyeken, elszórtan tartalmaz a munkavállalókra kötelezettségeket rovó rendelkezéseket.
Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.
A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.
Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.
Amennyiben a munkáltatónál vezető beosztásban foglalkoztatott munkavállaló munkaidőben, a rá bízott készletből- annak értékétől függetlenül – fizetés nélkül fogyaszt élelmiszert, olyan súlyos kötelezettségszegést követ el, ami az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/75–79. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kúriai gyakorlatból válogattunk.
A munkáltató azon magatartásával, hogy a munkavállalót indokolás nélkül, mindenfajta tájékoztatás hiányában, a korábban ellátott, a munkaköre jellegét meghatározó tevékenységétől meghatározatlan ideig eltérő módon foglalkoztatja, és ezáltal bizonytalan helyzetben tartja, a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségét szegi meg, amely a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet.
A Kúria szerint azonnali hatályú felmondás esetén a 15 napos szubjektív határidő betartásának elmulasztását eredményezi, ha a körülmények kivizsgálását a munkáltató haladéktalanul nem kezdi meg.
