Háromnegyedes taggyűlési határozatok
Mihez kell a Ptk. szerint háromnegyedes taggyűlési döntés a korlátolt felelősségű társaságban?
Mihez kell a Ptk. szerint háromnegyedes taggyűlési döntés a korlátolt felelősségű társaságban?
A címbeli kérdésre kereste a választ a Kúria egy konkrét ügyben, és a 2023. december 13-án meghozott Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú, jelenleg Magyarországon tömegesen kötött, hasonló jogviszony tekintetében kiemelkedő jelentőségű ítéletében rögzítette álláspontját.
Magyarország fontos célpontja a kínai befektetéseknek, ezért egyre gyakoribb, hogy kínai befektetők hoznak létre magyar vállalkozásokat az itteni beruházásaik megvalósítása érdekében.
A jelen korban, a mostani hazai és nemzetközi gazdasági viszonyok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az állampolgárok, a vállalkozások az Európai Unió határain belül szabadon költözzenek, áramoljanak. Ennek a jelentős értékű szabadságnak az eredménye sokszor az, hogy a már rendelkezésre álló digitális eszközök, és az ezekre épülő kormányzati, bírósági fejlesztések eredményeként, a különböző közigazgatási és bírósági eljárásokat személyes jelenlét nélkül is lehetősége van az állampolgároknak igénybe venni.
Egy cég székhelye áttelepíthető az Európai Unió egy másik országába, a közösségi szabályozáshoz a hazai jogalkotás is alkalmazkodott.
A pénzügyi közvetítőrendszer vonatkozásában akkor beszélünk kiszervezésről, ha annak valamely intézménye (pénzügyi intézmény, pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató, biztosító stb.) a szolgáltatásához vagy működéséhez kapcsolódó tevékenység végzésére harmadik személyt bíz meg.
A cégek a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi (kamarai jogtanácsosi) ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozandó gazdasági társaság előtársaságaként működhetnek.
A vezető tisztségviselők mellett a munkavállalók közül a cégvezetők is kaphatnak képviseleti jogot.
Ma már lehetséges az (EU) 2017/1132 irányelv és a 2019/1151 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján Magyarországon is úgy céget alapítani, hogy a felek sem egymással, sem az eljáró ügyvéddel nem találkoznak személyesen.
A könyvvizsgálatra kötelezett vagy a könyvvizsgálatot önként vállaló cégek ügyvédei évente elkészítik az úgynevezett jogi teljességi nyilatkozatot.