A közigazgatási hatósági eljárásokban a tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjognak akkor is érvényesülnie kell, ha a hatóság nyolc napon belül döntést hoz. Ha ez nem lehetséges, át kell térni teljes eljárásra. Az ügyféli jogok hatósági eljárásban történő teljes elvonása a közigazgatási perben nem orvosolható lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés – a Kúria eseti döntése.
A hatóság döntésének egyértelműen tartalmaznia kell az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2023/39–42. számú Magyar Közlönyök újdonságai, valamint az elfogadásra váró törvényjavaslatok és a Kúria közleményei közül válogattunk.
A Hatóság szűkszavú közleményben tudatta, hogy eljárást indított az ügyben, azonban további információt a vizsgálat lezárultáig nem hoznak nyilvánosságra.
A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 9–11. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely az ügyvédi titoktartással foglalkozik.
A gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa.
Tavaly is több mint száz javaslat érkezett a vizsgálati tárgykörökre vonatkozóan, a Kúria az év végén hallgatta meg a javaslattevőket.
A szakvélemény szabad mérlegelése a bíróság szakismeretének hiányában csupán annyit jelent, hogy a bírónak a szakvélemény logikai egységét, meggyőző erejét a per adataival való összhangját vagy ellentmondását kell értékelnie.
