Míg a vezető és két tag szerint aggályok merültek fel, másik két tag szerint Magyarországon jogállamiság van – derült ki az EP-LIBE küldöttség jogállamisággal kapcsolatos tényfeltáró látogatása után tartott sajtótájékoztatón.
Az Európai Parlament LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) bizottságának küldöttsége egy előre megírt ítélettel érkezett Magyarországra – mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A petíciós és a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal, valamint a jogbiztonsággal összefüggésben visszásságot idézett elő Nagytarcsa Község Önkormányzata egy közérdekű bejelentés kezelése során – állapította meg dr. Kozma Ákos. Az alapvető jogok biztosa felkérte az érintett polgármestert és jegyzőt, hogy egyebek mellett intézkedjen a feltárt visszásságok jövőbeni bekövetkezése lehetőségének a megelőzése érdekében.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontja nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a kuruzslás cselekmény elkövetési magatartását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március 31-ig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatoltak Handó Tünde, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben – válaszolta a 444.hu kérdésére Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter. Július 22-én sajtóhírekből derült ki, hogy Magyarország elesik a 77 milliárd forintos támogatástól, mert nem sikerült a donor országokkal (Norvégi, Izland és Liechtenstein) megállapodni arról, hogy ki dönthet az ebből az összegből a civileknek szánt 4 milliárd sorsáról. A norvég külügyminisztérium augusztus elején erősítette meg, hogy nem elérhetők Magyarország számára a Norvég Alap forrásai, a magyar kormány jogi lépéseket ígért.
A PCR- és az antigéntesztek egyes egészségügyi beavatkozások kapcsán történő előírásával, azok finanszírozásával összefüggésben foglalt állást az ombudsman.
Az irányítói munkáltatói jogkör gyakorlójának lehetősége van fellépni a munkáltató konkrét érdekeit sértő, illetve veszélyeztető munkavállalói véleménykifejezéssel szemben, ugyanakkor mindennek a konkrét megvalósítása során a törvényi szabályok tiszteletben tartása, a megfelelő forma mellett a jogállami elvek és a véleményszabadság érvényesülése is alapvető alkotmányos szempont – hívja fel a figyelmet vizsgálata nyomán dr. Kozma Ákos ombudsman.
Az Európai Bizottság második alkalommal készített éves jelentést a jogállamiságról. Másodszor derült ki, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak van a legtöbb problémája a demokráciával – és a helyzet tavaly óta nem javult.
A petíciós joggal és a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot idézett elő az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amikor nem adott teljes körű tájékoztatást a gázkészülékekre vonatkozó előírások változásával kapcsolatban – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy az eljáró szervezeti egységei fokozott figyelmet fordítsanak a közérdekű bejelentések intézésére.
Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.”
