Bejegyzések jogállamiság címkével

2021. szeptember 13. Szakma

AB: nem alkotmányos a kuruzslás tényállása

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontja nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a kuruzslás cselekmény elkövetési magatartását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március 31-ig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatoltak Handó Tünde, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

2021. augusztus 13. Világjogász

Nincs jogi alapja annak, hogy pert indítson a magyar kormány a támogatásokért a norvégok szerint

Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben – válaszolta a 444.hu kérdésére Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter. Július 22-én sajtóhírekből derült ki, hogy Magyarország elesik a 77 milliárd forintos támogatástól, mert nem sikerült a donor országokkal (Norvégi, Izland és Liechtenstein) megállapodni arról, hogy ki dönthet az ebből az összegből a civileknek szánt 4 milliárd sorsáról. A norvég külügyminisztérium augusztus elején erősítette meg, hogy nem elérhetők Magyarország számára a Norvég Alap forrásai, a magyar kormány jogi lépéseket ígért.

2021. július 27. Szakma

Véleménynyilvánítás a munkahelyen

Az irányítói munkáltatói jogkör gyakorlójának lehetősége van fellépni a munkáltató konkrét érdekeit sértő, illetve veszélyeztető munkavállalói véleménykifejezéssel szemben, ugyanakkor mindennek a konkrét megvalósítása során a törvényi szabályok tiszteletben tartása, a megfelelő forma mellett a jogállami elvek és a véleményszabadság érvényesülése is alapvető alkotmányos szempont – hívja fel a figyelmet vizsgálata nyomán dr. Kozma Ákos ombudsman.

2021. július 22. Napi

Közérdekű bejelentések kezeléséről foglalt állást az ombudsman

A petíciós joggal és a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot idézett elő az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amikor nem adott teljes körű tájékoztatást a gázkészülékekre vonatkozó előírások változásával kapcsolatban – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy az eljáró szervezeti egységei fokozott figyelmet fordítsanak a közérdekű bejelentések intézésére.

Jogellenesen menesztették a lengyel bírósági vezetőket
2021. június 30. Világjogász

Jogellenesen menesztették a lengyel bírósági vezetőket

Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom volt a tét. Mivel a kérelmezők hivatali idejének idő előtti megszűnését rendes bíróság, vagy más, bírói feladatokat ellátó szerv vizsgálta, az alperes állam megsértette a kérelmezők bírósághoz fordulási jogának lényegét – állapította meg az EJEB.

Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting
2021. június 16. Szakma

Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek az upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.