Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/57–58. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/5 májusi számának tartalmából válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2024/54–56. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/156–159. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/106–108. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
A jelen tanulmány a „korlátozott precedensrendszer” egyes kérdéseit elemzi a polgári jog területén. Az itt képviselt álláspont szerint a Kúria közzétett határozataiban foglalt jogértelmezésnek kötelező ereje ugyan nincs, viszont számos eljárásjogi jogintézmény áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a peres fél az ilyen jogértelmezéstől történő indokolatlan eltérést vitassa. A Kúria közzétett határozatainak ilyen értelemben vett precedenshatása van, ettől még azonban a magyar jog nem lett precedensjog. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben történő indokolatlan eltérésnek különböző eljárásjogi következményei lehetnek (felülvizsgálat, jogegységi panasz, jogegységi eljárás). A magyar jogban a jogkérdés mindig jogértelmezési kérdést jelent, tehát a jogi norma tartalmának kifejtését, konkretizálását. Az eltérés indokoltsága attól függ, hogy a jogszabálynak a Kúria közzétett határozatából megismerhető értelmezése a helyes, avagy a későbbi határozat ettől eltérő jogértelmezése. A Kúria közzétett határozatainak a hatályos eljárásjogi szabályok alapján kiemelkedő, központi szerepe van a joggyakorlat egységesítésében, azonban a bírói gyakorlat a jövőben sem szűkíthető le kizárólag a Kúria közzétett határozataira: más bírói ítéleteknek és iránymutatásoknak is lehet szerepe az egységes joggyakorlat kialakításában és a jogfejlesztésben.
Alábbi cikkünkben a 2023/22-24. számú Magyar Közlönyök újdonságai válogattunk.
A Kúria 8/2021. Polgári jogegységi határozatában kimondta, hogy a büntetőügy nyilvános tárgyalásán (nyilvános ülésén) részt vevő közhatalmat gyakorló személy képmásának közzétételét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/B. § (1) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 108. § (2) bekezdésében megkövetelt feltétel, vagyis az érintett hozzájárulásának hiánya önmagában nem teszi jogszerűtlenné.
Ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás időtartama alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre átruházza és a tulajdonosváltozás bejegyzésére a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően kerül sor, akkor a végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni – mondta ki a Kúria.
A végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek.
A Kúria jogegységi döntésében úgy határozott, hogy a hitelintézet együttes képviseleti joggal rendelkező vezetői érvényesen adhatnak meghatalmazást banki alkalmazott részére a szerződéskötésre.
