A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozata (OKJT) 2024-ben is prezentációs versenyt hirdetett a kamarai jogtanácsosként, jogi előadóként dolgozó pályakezdők részére. A verseny győztese a pénzdíjazás mellett jogosulttá válik a „Pályakezdő jogász díj 2024” cím használatára is.
Az ingatlan-nyilvántartással és az anyakönyvezéssel kapcsolatos szabályokon változtatott kedden a parlament.
A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 2. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely az ügyvédi tevékenységgel foglalkozik.
A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése 2020. szeptember 14-i ülését a járványhelyzetre tekintettel sajnos el kellett halasztani. A napirenden szereplő kérdések azonban részben olyanok voltak, amelyek nem tűrtek halasztást, és mert a küldöttgyűlés ülésére 2020. szeptember 1. napján kiküldött napirendek tekintetében előzetesen egyetlen érdemi észrevétel sem érkezett, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége 33 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy az előterjesztéseket – a szabályzattervezetek ismételt, e-mailes egyeztetésre bocsátását követően – a Küldöttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalára utalja.
Holnap jár le a harmadik negyedévi kamarai tagdíj fizetési határideje.
Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke és dr. Csere Bálint, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók megkeresése alapján az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy – a járványügyi helyzet adta keretek között, a lehetséges legbiztonságosabb módon – indítsa újra a jogi szakvizsgáztatást.
A köztisztviselők, ügyvédek, jogtanácsosok után az ügyészi hivatás bemutatásával folytatjuk cikksorozatunkat. A büntető igazságszolgáltatás prominens szereplőjeként fontos, hogy a szakmai tudás mellett kelló elhivatottsággal is rendelkezzen az, aki erre a pályára lép.
Az ügyvédi pályát részletező cikkünk, majd az ügyvédjelölti létről szóló interjúnk után egy tevékenységében hasonló, de mégis más lehetőségeket kínáló hivatást, a jogtanácsosi munkát mutatjuk be.
Aki a jogászi hivatást választja, az előbb vagy utóbb szinte elkerülhetetlenül találkozik a rettegett jogi szakvizsgával, ami a nevével ellentétben nem egy, hanem rögtön három, nagyon komoly, lényegében az egész magyar jogrendszert (és annak Európai Uniós vetületeit) lefedő vizsgát takar.
