A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.
A gazdasági társaságok működésének lehetnek olyan szakaszai, amelyek a hitelezők szempontjából kiemelt kockázatúaknak tekintendők. E szakaszok tartamára a hitelezők védelme érdekében a jogalkotó korlátozza a vezető tisztségviselő által megtehető jognyilatkozatok körét. A jelen tanulmány megírását a szakirodalomban terjedő azon helytelen álláspont teszi indokolttá, hogy a felszámolási eljárás során a vezető tisztségviselő helyett teljes terjedelemben a felszámoló képviseli a gazdasági társaságot, és a vezető tisztségviselő helyett a felszámoló hoz meg valamennyi operatív döntést. A jelen tanulmányban megvizsgáljuk a felszámolási, a végelszámolási és a kényszertörlési eljárás alá került gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének képviseleti jogkörét.
Nagy érdeklődés övezte a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának Civil- és Cégnapját, amelyet dr. Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője nyitott meg a Nádor utcában – írja közleményében a Fővárosi Törvényszék.
Alábbi cikkünkben a 2021/222–226. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A legutóbb elfogadott, a kényszertörlési eljárásra vonatkozó salátatörvénnyel a Ctv. mellett az Itv., a Cstv., és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény is módosult.
Alábbi cikkünkben a 2021/104–110. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Az egyik vezető céginformációs szolgáltató nemrég közzétett adatai szerint 2020-ban valamivel kevesebb cég szűnt meg, és országosan a kényszertörlések száma is csökkent az előző évhez képest. Ugyanakkor a cégek megszűnéséhez vezető eljárások közül a kényszertörlések száma még így is kiemelkedően magas, a tavalyi évben csak Budapest 8845 ilyen eljárás indult.
Június 30-ig még élhetnek a cégek a kényszertörlési eljárás megszüntetésével, ha törvényes működésüket helyreállították.
Az alábbi, kétrészes cikkünkben összegezzük a kényszertörlési eljárás leglényegesebb tudnivalóit, valamint bemutatjuk, hogyan zajlik le és milyen következményekkel zárul a folyamat.
Az alábbiakban a vészhelyzetben született, a felszámolási és egyes megszüntetési eljárásokban alkalmazandó eltérő szabályokat ismerteti a szerző.
