A német szövetségi alkotmánybíróság múlt csütörtökön hozott ítéletében kimondta, hogy az ország 2019. évi szövetségi éghajlatváltozási törvényének több rendelkezése túl keveset tesz a klímaváltozás ellen, amely sérti az alaptörvényben garantált szabadságokat.
Az Európai Bizottság 23 gazdasági ágazatban mérte fel a fogyasztói tapasztalatokat a COVID-19 járvány idején. Az európai fogyasztók többet rendelnek az internetről, illetve igyekeznek minél gyakrabban helyben vásárolni. Mindezek mellett „zöldebb” döntéseket hoznak, vagyis hajlandóak többet fizetni olyan termékért, ami környezetbarát.
A költséghatékony közszolgáltatás biztosításának elve a teljes eszközrendszer, valamennyi projektelem működtetése kapcsán irányadó.
Párizsban csütörtökön megkezdődött az évtized legnagyobb klímapere.
Holland környezetvédelmi aktivisták bíróságon szeretnék elérni, hogy a legnagyobb holland fosszilis energiával foglalkozó cég csökkentse károsanyag-kibocsátását.
A jogállamiság és a tisztességes eljárás követelménye veszélyt szenvedhet, valamint az egészséges környezethez való jog érvényesülését is veszélyeztetheti egy olyan jegyzői birtokvédelmi eljárás, amelyben egy problémára azért nincs jogi válasz, mert az eljárás eleve nem lehet sikeres pontos adatok szolgáltatása nélkül -állapította meg az ombudsman.
A kezdeményezés az elektronikai eszközök tervezett avulása ellen akar fellépni.
Lakossági hulladékégetések esetén bizonytalanság van a jogalkalmazás, különösen a közvetett és közvetlen bizonyítási eszközök alkalmazhatósága tekintetében – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Ami a tényállást illeti, Visegrád főépítésze a települési bejárás során észlelte, hogy a több ingatlantulajdonos a tulajdonában álló lakóház tetőszerkezetén napelemet, napkollektort helyezett el. Megállapította, hogy az ingatlantulajdonosok a kivitelezést megelőzően nem tettek eleget a vonatkozó településképi bejelentési kötelezettségüknek. Az elsőfokú hatóság az ingatlan tulajdonosával (felperes) szemben településképi kötelezési eljárást kezdeményezett, és kötelezte a felperest a napelemek eltávolítására. A határozat a helyi településkép védelméről szóló rendeleten alapult, amely tiltotta a napelem elhelyezését, amennyiben az a telepítéssel érintett ingatlanhoz kapcsolódó közterületről vagy az ingatlannal azonos telektömbben fekvő ingatlanokhoz kapcsolódó közterületekről látható. A másodfokú hatóság (képviselő-testület) helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A bíróság indítványa és az önkormányzat védirata Az ügyben eljárt bíróság a Kúria előtt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezte. Meglátása szerint településkép-védelmi szempontból nem indokolt a napelemek elhelyezésének korlátozása vagy tiltása, mivel „manapság köztudomású, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása a környezet kíméletét szolgálja, ennélfogva az egységek látványa nem zavaró, még helyi védettség alatt álló épület, vagy védett övezetben elhelyezkedő épület esetében sem.” Hivatkozott arra is, hogy a településképi érdek az ügyben a hatékony környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés biztosításához…
Az EU bizonyos kérdésekben engedni látszik a briteknek, de a környezetvédelemben, az EUB joghatóságában és az állami támogatások kérdésében ragaszkodik saját álláspontjához.
