Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EU bizonyos kérdésekben engedni látszik a briteknek, de a környezetvédelemben, az EUB joghatóságában és az állami támogatások kérdésében ragaszkodik saját álláspontjához.
Nagy-Britanniának garantálnia kell a brüsszeli állami támogatási szabályok „változatlan végrehajtását” a Brexit után is, míg az Európai Unió Bírósága továbbra is kötelező erejű döntéseket hozhatna a brit bíróságok számára az EU legalábbis ezekkel a feltételekkel kíván együttműködni az Egyesült Királysággal.
A Guardian által megszerzett, 441 oldalas szerződéstervezet először tartalmazza a teljes jogi szöveget, amely szerint az EU továbbra is David Frosttal, az Egyesült Királyság főtárgyalójával kívánja folytatni a tárgyalásokat.
A dokumentum alapján elmondható, hogy a két fél között még számos kérdésben nincs egyetértés, így például a brit és eu-s vállalkozásokra vonatkozó egyenlő versenyfeltételek és az állami támogatások kérdésében.
Összességében elmondható, hogy az EU szoros együttműködést tervez a gazdasági és biztonsági kapcsolatok terén, például az EU feltételül szabta, hogy a terrorizmus meghatározásának a jelenlegi, mindkét fél által korábban elfogadott eu-s irányelven kell alapulnia.
Michel Barnier, az EU fő tárgyalója Twitter üzenetében így fogalmazott: „Az új partnerségi megállapodás tervezetét elküldtük az [Európai Parlament] és [EU Tanács] számára, hogy megvitassák azt. Szerintünk lehetséges egy ambiciózus és átfogó jövőbeli együttműködés létrehozása. Minden esélyt meg kell adnunk a sikerhez. A végleges szöveget [az Egyesült Királysággal] való egyeztetést követően a módosításokkal együtt tesszük közzé és várjuk az együttműködést”.
David Frost brit főtárgyaló erre Twitter üzenetében így reagált: „Március 9-én bejelentettük, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzuk a szabadkereskedelmi megállapodás és más megállapodások tervezetét. Köszönöm, hogy ezt az EU is megerősítette. ”
A kiszivárgott dokumentum alapján úgy tűnik, hogy az EU álláspontja csak egy kulcsfontosságú területen változott, mégpedig a halászatban, amelyre vonatkozóan az EU 27 tagállama ezidág a „jelenlegi közös halászati politika” fenntartására törekedett. A közös halászati politika a korábbi fogási mintázatokra épített adatbázis alapján határozza meg, hogy az egyes tagállamok mennyi halat foghatnak ki. Az új szöveg már elismeri az Egyesült Királyság azon igényét, hogy precedensként éljen a tudományos halászati szakvéleményekkel, amely azzal jár, hogy a jelenlegi status quot meg kell változtatni.
A szerződéstervezet máshol is engedményeket tesz a briteknek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy nem írnak alá olyan intézkedéseket, amelyek a jelenlegi eu-s szabályok további alkalmazását kötelezővé teszik, illetve kötelezik a brit parlamentet, hogy az új brüsszeli szabályokat a jövőben is hajtsák végre.
A britek ragaszkodnak ahhoz, hogy saját állami támogatási szabályokat dolgozzanak ki, korlátozva a nehéz helyzetben lévő légitársaságok, acélgyártók és más ipari szereplők állami támogatását, de a Barnier által kidolgozott jogi szöveg szerint az Egyesült Királyságnak továbbra is alkalmaznia kellene az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályait és köteles lenne összehangolni azt a brüsszeli politika fejlődésével.
A dokumentum kimondja, hogy amennyiben az állami támogatási szabályokkal kapcsolatban viták merülnek fel, a luxemburgi Európai Unió Bírósága az uniós jog kizárólagos értelmezésére jogosult, így kötelező érvényű határozatokat bocsáthat ki a brit bíróságok számára.
A tervezet szerint, ha Brüsszel teljesen új, az iparnak vagy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályokat dolgoz ki, hat héten belül új vegyes bizottságot kell alakítani, amely „átülteti az új jogszabályt vagy rendelkezést”, vagy az EU szabadon alkalmazhat „valódi és elrettentő hatású szankciókat”.
A szerződéstervezet mindemellett rögzíti, hogy az Egyesült Királyságnak garantálnia kell az EU munkaügyi és szociális védelmi szabályai által rögzített védelmi szint fenntartását, annak ellenére, hogy kilép a EU-ból.
A környezetvédelmi előírások vonatkozásában az EU ragaszkodik ahhoz, hogy a Brüsszel által kitűzött célok a Brexit ellenére az Egyesült Királyságra is vonatkozzanak. A dokumentumban említett rendeletek tartalmazzák például az ipari kibocsátási normákat, a levegőminőségi célokat, valamint a természet és a biodiverzitás megőrzését.
A tervezet utal az „a mezőgazdasági és élelmiszeriparban az egészségvédelemnek és higiénia szabályainak” harmonizációjára is, jelezve, hogy az EU ellenzi az Egyesült Királyság jogszabályainak olyan változásait, amelyek lehetővé teszik klórral mosott csirke vagy hormonkezelt marhahús előállítását.
Az Egyesült Államok kormánya valószínűleg a kereskedelmi megállapodás feltételeként megköveteli majd az ilyen termékek beengedését a brit piacra, amely nehéz helyzetbe hozhatja a brit gazdákat, ha nem tudják megváltoztatni a kialakult gyakorlataikat.
A két fél közötti tárgyalások következő fordulója a múlt hónapban kezdődött és a jövő héten kellene lezárni Londonban, de a személyes megbeszélést a koronavírus miatt lefújták. Az EU és az Egyesült Királyság tisztviselői várhatóan videokonferenciát fognak tartani.
Ha a feleknek az év végéig nem sikerül megállapodni, akkor mindkét félnek vámtarifákat és kvótákat kell bevezetnie0 az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelemben.
