Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/42-44. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.
Bejegyzések közokirat címkével
Itt az újabb válság: összegyűjtöttünk néhány tévhitet és jogi alapvetést a felkészüléshez
A fizetésképtelenségi eljárások száma már 2021-ben növekedésnek indult (plusz 20 % éves alapon) a korábbi évek hosszú csökkenő trendje után. Ugyancsak növekedést mutat a késedelmes pénzügyi teljesítések száma és azok értéke. Az önmagában is aggasztó trendet csak fokozza a kiemelkedően magas infláció, és különösen a sosem látott energia- és nyersanyagárak miatti félelem. A fentiek fényében érdemes áttekinteni a hitelezői követelésérvényesítés eszközeit: a megfelelő, eljárásokat és azok kockázatait.
Digitális bűncselekmények 3. rész
Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
A végrehajtás is megérkezett a 21. századba
Az egészségügyi kényszerhelyzet az élet számos területén felgyorsította a folyamatok digitalizálását. Nem kivétel ez alól a közokirat alapján induló végrehajtási eljárás sem, ahol pár hónapja kötelezővé vált az elektronikus eljárás. Már csak az a kérdés, hogy maga az aláírás meddig marad valóban „írás”. Dr. Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde ismerteti a részleteket.
Kérdések a földhivatali gyakorlatról
A Budapesti Ügyvédi Kamara a honlapján tette közzé a fővárosi földhivatalok joggyakorlatára vonatkozó szerkesztett állásfoglalást.
Újabb módosításokat javasolt a MÜK
Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2020. április 14. napján levélben fordult és észrevételeket, illetve javaslatokat fogalmazott meg dr. Varga Judit igazságügyi miniszter számára a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelettel kapcsolatosan.
Börtön jár egy más nevére szóló buszbérlet felhasználása miatt?
Az okirathamisítás témájában az OBH Jogos a kérdés rovata ezúttal, dr. Papp Juditot, a Szolnoki Törvényszék bíráját kérdezte.
A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában V. rész
Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon: 5.11. További alternatíva, más jogágak bevonása az értelmezésbe 5.11.1. Mivel a KMPJE által elemzett tartomány, a közigazgatási hatáskör-realizálás szabálytalan gyakorlása, illetve a szabálytalanság meghatározása számtalan más jogszabályhely értelmezésére is hatással lehet (és fordítva), az nem csak közigazgatási jogi probléma. Helyesebb úgy fogalmaznunk, hogy a más jogágakban közigazgatási hatáskörgyakorlásként vagy hasonlóan nevesített jelenség értelmezései hozzáadott értéket képeznek. Mondjuk ezt főleg azért, mert más jogszabályok saját fogalommagyarázatot rendszerint nem adnak. A magunk részéről kikértük volna az összes kollégium véleményét, és több szempontú megközelítést alkalmaztunk volna – ahogy erre már korábban utaltunk –, mely nyomán egy…
A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész
Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon: 5.7. A bíróságok által párhuzamosan alkalmazott közigazgatási, perjogi dilemmák 5.7.1. A KMPJE megalkotásakor a bíróságok már egyaránt ítélkeztek a régi Pp., és a Kp. alkalmazásával (mindkét esetben a Ket.-en alapuló határozatok felülvizsgálatával, illetve mostanra már az Ákr.–Kp. párosítás is elő kellett, hogy forduljon), ennek ellenére ezen új jogszabályokat a Kúria nem vonta az értelmezési körébe. 5.7.2. Külön is kiemeljük a Kp.-nek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben való ítélethozatalra vonatkozó 94. § (1) bekezdés b) pontját, miszerint „a bíróság a jogsértés megállapítása esetén, […] a közigazgatási szerződést semmisségi ok fennállása miatt megsemmisíti, ha a szerződő…
A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész
Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon: 5.6. A kiadmányozás mibenléte, a kiadmányozás és a hatáskör összefüggései 5.6.1. A hatáskört a Kúria annak jogi rendeltetése felől is vizsgálta, és e körben is fontos megállapításokat tett. A közigazgatásban a szakmai hozzáértést nem egyedül a vezető, hanem a szervezet egésze adja, a közigazgatás az ügyek tömkelegét intézi, ezért a szerven belüli munkamegosztás magától értetődően szükséges.[1] A Kúria kiválóan ragadta meg, hogy a hatáskör az egész közigazgatási eljárást felölelő gyűjtőkategória, válasz arra, hogy milyen típusú hatóság járjon el az adott ügyben, mely szerv realizálja a szükségessé váló összes eljárási cselekményt. Ez azonban nem magyarázat…