Milyen esetekben vizsgálhatja az ÁSZ a MÜK gazdálkodását?
Cikkünkből megtudhatja, hogy a MÜK és az ÁSZ között folytatott egyeztetés alapján a kamaráknak mikor kötelességük együttműködni az ÁSZ-szal.
Cikkünkből megtudhatja, hogy a MÜK és az ÁSZ között folytatott egyeztetés alapján a kamaráknak mikor kötelességük együttműködni az ÁSZ-szal.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke közös beadványában felvetett, az Állami Számvevőszéknek a köztestületek tekintetében fennálló ellenőrzési jogosultságával kapcsolatban dr. Kozma Ákos felkérte az igazságügyi minisztert, hogy egyebek mellett vizsgálja meg az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosításának a lehetőségét.
A közjegyzői kamarák és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyszerre lát el érdekképviseleti feladatokat és ellenőrzési tevékenységet. Ezért integritási kockázatot hordoz, hogy mennyire képes egy ilyen köztestület azon tagok objektív ellenőrzésére, akitől tagdíjra is igényt tart – tárta fel az Állami Számvevőszék elemzése. Az Országgyűlés határozatában erősítette meg az Állami Számvevőszék szerepét a köztestületek átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosításában – világítanak rá az ÁSZ elemzői.
A jogalkotó alapjaiban megreformálta a jogi személyek nyilvántartásba vételét és nyilvántartását a 2021. évi XCII. törvénnyel, mely a felkészülés érdekében 2023. július 1-jén lép hatályba.
Alábbi cikkünkben a 2021/131–135. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést, elengedhetetlen esetben írásbeli döntéshozatalra van lehetőség. A köztestület testületi szerveinek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökségének ülése elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet.
Az ÁSZ szerint a köztestületek érdekvédelmi tevékenysége nem összeegyeztethető a hatósági és tagdíjbeszedési feladatokkal.
Cikkünkben bemutatjuk a compliancehez kapcsolódó jó gyakorlatokat, amelyek az etikus vállalati működés egy-egy részterületét fedik le, és iránymutatásul szolgálnak a vállalatok számára.
Kihirdették a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, mely többek között a jogi személyekre, társasházakra és köztestületekre is tartalmaz a rendestől eltérő szabályozást. Cikksorozatunk első részében ezeket mutatjuk be részletesen.
Egyre több kérdés szorul szabályozásra és tisztázásra a veszélyhelyzet okozta új élethelyzetben. Cikkünkben a társasházakra, az ügyvédi, közjegyzői kamarára és más köztestületekre, valamint a végrehajtókra és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó átmeneti szabályokkal foglalkozunk.