
Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.
A keletről érkező, relatíve olcsónak számító munkaerő, illetve a nyugatról betelepülő multinacionális gyárak Magyarországra érkezésével egyidejűleg a magyarul nem beszélő munkavállalók, menedzsmenttagok száma is jelentősen megnőtt az országban. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon történő munkavégzésre a felek állampolgárságától, illetve bejegyzett székhelyétől függetlenül a magyar munkajog az irányadó, a munkajog idegen nyelvű alanyai tekintetében is elsősorban a magyar jogszabályokra kell figyelemmel lenni.
A bíróság úgy foglalt állást, hogy „mivel a társaság összes munkavállalójának évről-évre adtak ajándékcsomagot”, így az éves ajándék „a munkaszerződés olyan feltételévé vált, amelyet nem lehet pusztán a társaság nagylelkűségének tekinteni”, így azt a munkáltató egyoldalú döntésével nem is szüntethette meg.
A közjegyzők a kapu őrei: olyan közhiteles személyek, akiknek az a feladatuk, hogy pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak, és ezzel lehetőség szerint megelőzzék a jogvitákat. Nem mindenki válhat közjegyzővé, cikksorozatunk ezen részében ezért azt vesszük végig, milyen lépcsők, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valakit közjegyzővé nevezzenek ki, és milyen nehézségekkel kell szembesülniük azoknak, akik ezt az utat választják.
A munkavállalótól csak olyan információ közlésére kötelezhető, amely lényeges a munkaviszony szempontjából, és nem sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogát. Ebből következően a munkáltató nem írhatja elő a létrejött párkapcsolatok bejelentésének kötelezettségét.
Az okirathamisítás témájában az OBH Jogos a kérdés rovata ezúttal, dr. Papp Juditot, a Szolnoki Törvényszék bíráját kérdezte.
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb. Sajnos nem segít átlátni a munkavállalói kötelezettségek rendszerét, hogy e törvénykönyv a legkülönfélébb helyeken, elszórtan tartalmaz a munkavállalókra kötelezettségeket rovó rendelkezéseket.
A jogerős ítélet csak olyan körben támadható felülvizsgálattal, amely az első és másodfokú eljárásban is felmerült.