Ezen aspektusból vizsgáljuk tehát, hogy ténylegesen milyen változást eredményezett a korlátozott precedensrendszer bevezetése, továbbá melyek a reformtól várt előnyök, illetve fenyegető hátrányok, amelyekkel az ügyfeleink részére nyújtott tanácsadói és képviseleti tevékenységünk során számolnunk kell.
Cikkünk első részében a szerző a családi vagyonjog magyar szabályozásának történetét, a házassági vagyonjogi szerződés fogalmát, illetve az érvényességének korlátait elemzi a bírói gyakorlat alapján.
A tanulmány a társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezelésével kapcsolatban bemutatja ennek tipikus felhasználási céljait, dogmatikai górcső alá veszi különösen a szerződési pozíció kezelt vagyonba kerülésének lehetőségét, a bizalmi vagyonkezelő taggá válásának főbb magánjogi eseteit, a társasági tagsági jogállás sajátos keletkezését, létrejöttét, emiatt részben önálló vagyontárgyi minőségét, a társasági tagságból fakadóan a tagot terhelő kötelezettségeket és az őt illető jogokat kezelésük könnyebb fogalmi megragadása érdekében, az erre vonatkozó Ctv.-beli rendelkezéseket, a tagkizárás esetleges megkerülhetőségét, a tagsági jogok bizalmi személyek általi gyakorlásának egyéb eseteit, a vagyonrendelő lehetséges mögöttes felelősségét a tagi jogállást betöltő bizalmi vagyonkezelő eljárásáért, a tag bizalmi vagyonkezelői minősége esetleges leplezésének lehetőségét, az egyes társasági formákbeli ilyen jogcímen való részesedésszerzés sajátos korlátjait, végül ilyen konstrukcióban a vagyonkezelői jogok és kötelezettségek sajátosságait. Végkövetkeztetése, hogy e konstrukció a társasági, pénzmosási, tőkepiaci jogpolitikai célok akár részleges meghiúsítására is vezethet, és vitathatóságát elismerve amellett foglal állást, hogy további részletszabályozásra volna szükség az ilyen jogpolitikai célokkal ellentétes felhasználási esetek korlátozása érdekében, mert a vizsgált konstrukció alkalmazásával nagyobb az esélye más köztes, bizalmi személyek alkalmazásával kialakított konstrukciókhoz viszonyítva a társadalmi, gazdaságilag szinten is érezhetően hátrányos felhasználásnak.
Az Ügyvédvilág 2022-es számában bepillantást nyerhetnek többek között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folyó szakmai munkába, az ELTE Jogi Továbbképző Intézet képzéseiről is olvashatnak és a Wolters Kluwer Kiadó online folyóirataiban megjelent szakmai cikkekkel is várjuk olvasóinkat.
A szerződések relatív hatálytalanságából az következik, hogy kötelezettségeket harmadik személyek vonatkozásában nem keletkeztetnek. Ugyanakkor számos módon befolyással vannak harmadik személyek helyzetére, és ezek a hatások gyakran negatív jellegűek. A nem tulajdonostól való szerzés vonatkozásában több tekintetben is felmerül ez a helyzet: egyrészt a kereskedelmi forgalomban való szerzés, másrészt a vagyontárgy vevő általi értékesítése esetén, amikor az eladó a tulajdonjogát fenntartotta. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban elsősorban azt vizsgáltuk meg, hogy a Ptk. szabályozása megfelelő védelmet biztosít-e a harmadik személyeknek. Ennek keretében a hasonló jogintézményeket is összevetjük egymással: például a zálogjog és a tulajdonjog-fenntartás hitelbiztosítéki nyilvántartásban való feljegyzésének, valamint annak elmaradása joghatásait.
A tanulmány a vadászható állat és a vadkár néhány aktuális jogkérdését járja körül, mint a vadászható állat által okozott kárért való felelősségi tényállás alkalmazhatóságának gyakorlati kérdései, ezen belül a vadak által belterületen okozott károk megtérítésével kapcsolatban felmerült jogi problémák, a vadkár és a vadászható állat által okozott kár felelősségi tényállásainak viszonya, a vadkárigény érvényesítése és bizonyítása, valamint a vadkárért való felelősség korlátozása.
A tanulmány kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk. normaszövege mellett szintén fontos szerephez jut a jogintézményhez kapcsolódóan kialakult bírói ítélkezési gyakorlat, ismertetésre kerülnek továbbá a korábbi és a kortárs magánjogtudomány releváns megállapításai.
Magyarországon a hozzátartozói igényekre vonatkozó felelősségi gyakorlati kereteket a bírói gyakorlat alakította ki, és alakítja a mai napig azzal, hogy tekintettel van a társadalmi és jogszabályi, így utóbbi esetében a Ptk. hatálybelépésével együtt járó változásokra is.
A kereskedelmi jog fejlődése a versenyszabályok szorításában új értékesítési módokat alakított ki, a termékforgalmazás (disztribúció) és a franchise már a közeli múlt részének tekinthető.
A kutatás több szempontra fókuszált: a tantárgyi struktúrák (a tárgyak elnevezése, tartalma, ütemezése stb.), a számonkérések (ütemezése, módja, szerepe, záróvizsgákra kitekintés stb.), a tehetséggondozás (aktív TDK, PhD-hallgatók témavezetése, hallgatók tutorálása szakdolgozat és más formák keretében stb.) és az oktatói állománnyal kapcsolatos információk (státusz, tudományos fokozat, életkor, kutatási témák stb.) adták a vizsgálati szempontokat.
