Az Állami Számvevőszék tíz kormányhivatalnál folytat ellenőrzést, amelynek keretében azt értékeli, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatalok az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti feladataikat a jogszabályi előírásoknak megfelelően látták-e el.
A szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.
A kamerás megfigyelőrendszer telepítéséről a társasházi közgyűlésnek kétharmados többséggel kell határoznia. A kamerarendszer telepítése esetén a társasház adatkezelő, míg a társasház képviselője adatfeldolgozó vagy önálló adatkezelő lehet.
Nem vette fel a szakképzési centrum a sajátos nevelési igényű tanulót és felvételi meghallgatást sem tartott, ezzel pedig megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
A compliance-programok, valamint rendszerek azt a célt szolgálják, hogy a vállalat működése során megfeleljen a jogszabályoknak, és a saját maga által alkotott normáknak. Amennyiben ez nem így történik, a compliance-rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a normasértéseket idejekorán kiszűrje és megvizsgálja, és mindezek alapján a lényeges információkat a felsővezetőség tudomására hozza és megfelelő válaszlépések, korrekciók történhessenek.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a III. rendű eljárás alá vont Pécsi Kommunikációs Központ Kft. a kérelmezővel szemben megsértették az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy politikai véleményen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósítottak meg, amikor nem hívták meg a kritikus lapot a nyilvános sajtóeseményre.
Az alapjogi biztos egy egyedi panaszügy vizsgálata nyomán ismét megállapította, hogy a gyakorlatban nem biztosított a gyermekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés. A jelentés szerint az egyedi ügyben nemcsak a szülői panasz érdemi kivizsgálása maradt el súlyosan aggályos módon, hanem egyenesen a bántalmazott gyermeket próbálta az iskola igazgatója eltanácsolni. Az ombudsman részletes ajánlásokkal fordult az iskolához, a fenntartóhoz és a szaktárcához is.
Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény (Kbtv.) valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény (Átmtv.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István különvéleményt, míg Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Juhász Imre párhuzamos indokolást csatoltak.
A Budapest Környéki Törvényszék új elnöke 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd fogalmazóként a Székesfehérvári Városi bíróságon kezdte pályafutását. 1997. februárjában titkári, két hónappal később bírói kinevezést kapott. 2013 és 2015 között a Székesfehérvári Törvényszék elnöke volt, 2016-ban pedig a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi tisztségének ellátására kapott megbízást. A kinevezés alkalmából az OBH készített interjút az új elnökkel.
