A társasházi határozat elleni perindításra jogosultak köre
A cikk a társasház határozata elleni per megindítására jogosultakat mutatja be a bírói gyakorlat tükrében.
A cikk a társasház határozata elleni per megindítására jogosultakat mutatja be a bírói gyakorlat tükrében.
A társasházi törvény nem tiltja a tulajdonostársak olyan megállapodását (alapító okirat) vagy határozatát (SZMSZ), amely a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség hátralék megfizetésére a hátralékos tulajdonos és jogutóda egyetemleges helytállását írja elő – a Kúria eseti döntése.
A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért elsőként azt érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen közvetlen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől.
A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést, elengedhetetlen esetben írásbeli döntéshozatalra van lehetőség. A köztestület testületi szerveinek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökségének ülése elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet.
A kamerás megfigyelőrendszer telepítéséről a társasházi közgyűlésnek kétharmados többséggel kell határoznia. A kamerarendszer telepítése esetén a társasház adatkezelő, míg a társasház képviselője adatfeldolgozó vagy önálló adatkezelő lehet.
A Budapesti Ügyvédi Kamara a honlapján tette közzé a fővárosi földhivatalok joggyakorlatára vonatkozó szerkesztett állásfoglalást.
Egyre több kérdés szorul szabályozásra és tisztázásra a veszélyhelyzet okozta új élethelyzetben. Cikkünkben a társasházakra, az ügyvédi, közjegyzői kamarára és más köztestületekre, valamint a végrehajtókra és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó átmeneti szabályokkal foglalkozunk.
Ami a tényállást illeti, az alperest a tulajdonában álló épületrész a felperes társasház 10/100-át meghaladó mértékben jogosítja, illetve kötelezi a tulajdonosi jogok gyakorlására, illetve a kötelezettségek teljesítésére. A közös tulajdonú tetőszerkezet állapotára és a szükséges javítási munkálatok felmérésére az alperes 2014 októbere és 2015 decembere között 4 szakvéleményt készíttetett, és mindösszesen 1 130 000 forint + áfa összegű szakértői díjat fizetett ki. Ezek alapján az derült ki, hogy a tető 9 hónapon belüli teljes felújítása szükséges. Erről az alperes tájékoztatta a közös képviselőt és a közös költségbe történő beszámíthatóság esetén a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzését is felajánlotta. Az állagmegóvás szükségességét a közös képviselő nem vitatta, de fedezethiány miatt nem tartotta kivitelezhetőnek. Az alperes tulajdonában álló épületrész 2015 nyarán a tetőszerkezet hibái miatt beázott, a károsodások kijavítására az alperes 1 131 510 forint + áfa összeget fizetett ki, további 2 675 954 forint + áfa összeget pedig az általa kötött vállalkozási szerződés alapján, a tetőszerkezet állagmegóvási munkálataira. Mindezek következtében 2014. május 1. és 2016. december 31. között nem teljesítette a közös-költség fizetési kötelezettségét, és 8 716 062 forint összegű…
A Civilisztikai Kollégiumvezetők új állásfoglalásai egyértelművé teszik a Pp. érintett rendelkezéseinek értelmezését és segítik a feleket a bíróságok álláspontjának megismerésében.
Élve a lehetőséggel, hogy a Prédikátor könyvének harmadik fejezetében megírt, széles körben ismert idézetet forrásként felhasználom, áthallással elmondható: mindennek rendelt nyilvántartása van, és nyilvántartása van a jogrendszer alatt minden akaratnak. Vagy mégsem?