Társasházi nyilvántartási hiányosságok

Élve a lehetőséggel, hogy a Prédikátor könyvének harmadik fejezetében megírt, széles körben ismert idézetet forrásként felhasználom, áthallással elmondható: mindennek rendelt nyilvántartása van, és nyilvántartása van a jogrendszer alatt minden akaratnak. Vagy mégsem?

Nyilvántartása van az ingatlanoknak, a cégeknek. Nyilvántartása van a gépjárműveknek, a vízi- és légi járműveknek, a pénzintézeteknek, a hírközlési tevékenységet végzőknek. Szintén van az egyéni vállalkozóknak, civil szervezeteknek, az oktatási intézményeknek, az egyházaknak, de még a különösen veszélyes állatoknak is. És még másik, felsorolhatatlan mennyiségű dolognak. Mindegyik nyilvántartásban az a közös, hogy viszonylag könnyen hozzáférhetők, sok esetben közhitelesek és releváns tények tekintetében az „érdeklődő” számára fontos információkat lekérdezhető módon tartalmazzák.

A társasházakat „ingatlan oldali” megközelítésben a földhivatal tartja nyilván, ez ismert tény. Van egy törzslapjuk és legalább kettő tulajdoni különlapjuk. A műszaki dokumentáció, alapító okirat, esetleg leadott szervezeti és működési szabályzat már csak okirattárból hozzáférhető.

Ugyanakkor a társasház nem kizárólag egy ingatlan(típus). A társasházaknak a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott relatív jogalanyisága van, azaz a tulajdonostársak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. Ebben a tekintetben kicsit úgy működik, mint egy cég: van egy, a tulajdonosoktól elkülönült jogalanyisága és van egy „ügyvezetője”, még külön neve és címe is.

A probléma, hogy eme relatív jogalanyiság körében nincs egy olyan nyilvántartás, amely közhitelesen tartalmazza az ehhez köthető adatokat.

Az első és legfontosabb hiányosság a közös képviselő személyének nem ismerete. Le lehet kérdezni egy társaság ügyvezetőjét, egy ingatlan tulajdonosát, de nincs arra vonatkozó, központilag nyilvántartott, közhiteles adat, hogy egy társasháznak ki a közös képviselője. Meg lehet ezt tudni természetesen, de kizárólag az ott lakók jóindulata alapján: beengednek-e a közös térbe, ott ki van-e függesztve a közös képviselő neve, vagy ha nincs, elárulják-e.

Márpedig, ha például a társasházzal szemben jogi eljárást akarunk indítani, ahhoz ismerni kell a közös képviselő személyét. Az iratokat ugyanis kizárólag az ő részére kézbesítik, az általános gyakorlat alapján a társasház címére, mint egyfajta központi kézbesítési címre meg sem kísérlik. (Ez persze önmagában elgondolkodtató gyakorlat, hiszen egy céggel vagy akár egy magánszeméllyel szemben egy társasház igen nehezen tud elköltözni; kérdés, mennyiben okszerű, hogy nem lehet egy, a közös térben lévő, központi ügyintézési ládába bedobni egy iratot és elvárni, hogy azt egy képviselő időnként megtekintse.)

Szintén sokkal egyszerűbben megoldható lenne egy szerződéses jogviszonyban igazolni a közös képviselő személyét, mintsem a képviselő mindenhova vigye magával a megválasztásáról szóló (esetleg egyéb, elvileg ki nem adható személyes adatot tartalmazó) közgyűlési jegyzőkönyvet.

Szintén kérdés, hogy mi egy társasház hivatalos neve? Persze, benne van az alapító okiratban, amit jogi érdek igazolása mellett ki is adnak a részünkre a földhivatali okirattárból, de mennyivel egyszerűbb lenne, ha egy erre szolgáló nyilvántartásban ugyanúgy kereshetők lennének a társasházak, mint például a cégek. Vajon a „Nyugalom Szigete Lakópark” ingatlan-nyilvántartási adatai micsodák?

Társasházakhoz köthető jogi eljárás sajnálatos módon adódik bőségesen. Véleményem szerint aktuális lenne, hogy a másik, megszámlálhatatlan mennyiségű adtabázis mellett legyen a társasházaknak is egy olyan nyilvántartása, amely minden szükséges adatot könnyen hozzáférhető módon, kereshetően, hitelesen tartalmazza. Ha már a krokodilokat is külön nyilvántartják, talán érdemes lenne erre is energiát fordítani.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Hortobágyi Sándor partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A fedezetelvonó ügylet buktatói
2018. szeptember 26.

A fedezetelvonó ügylet buktatói

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert per után, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok
2018. október 31.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok

Örökzöld témák közé sorolható a munkáltató által gyakorolt felmondási jog lehetősége és annak törvényi kritériumai. Lényeges kérdés, hogy mikor és milyen körülmények között gyakorolható, amelynek szabályait az Mt. 66. § szakasza határozza meg.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
2018. augusztus 9.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje

A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.

Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén
2018. június 27.

A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Infotv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a KKV-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.

Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével
2018. november 15.

Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével

A videokonferencia a bírósági eljárásban minden érintettnek hatékonyságot és kényelmet biztosít, a bizonyításfelvételhez használandó technikai berendezések révén pedig a bíróságok rugalmasabbak lehetnek a más tagállamokból származó tanúk vagy szakértők meghallgatásában.

Az ügyvezetői felelősségről – 2. rész
2018. június 14.

A témakört feldolgozó első cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelőssége került taglalásra azzal az ígérettel, hogy a cikksorozat második részének témája a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelőssége lesz.

Az ügyvezetői felelősségről – 3. rész
2018. június 21.

A témakört feldolgozó első két cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét, valamint a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét mutattuk be. A cikksorozatunk harmadik – és egyben utolsó – részéhez érve áttérünk a vezető tisztségviselők esetleges büntetőjogi felelősségének átfogó bemutatására.