Home office – tudni kell kikapcsolni, hogy lehessen kikapcsolódni Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A távmunkának nemcsak előnyei lehetnek: kibillentheti a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Ezt kutatási eredmények is igazolják. A legújabb európai vizsgálathoz válaszainkkal mi is hozzájárulhatunk.

A digitális nomádokról írtunk Életmód-rovatunk legutóbbi cikkében azokról a távmunkát vállalókról, akik többszörösen is nagyobb távolságból végzik munkájukat cégük központjától. Azokról, akik még állandó lakhelyüket is hátrahagyják, hogy otthonuktól távol, más országban, más vidéken, a megszokottól eltérő környezetben dolgozzanak, s hogy szabadidejükben új élményeket szerezzenek. Ők általában egyedülálló fiatalok, akik hátizsákkal a vállukon, laptoppal a hónuk alatt, mobiltelefonjukkal a zsebükben könnyen változtatnak helyet. Ha szerencsések, párjukkal tudnak utazni, akiknek szintén olyan, home office-ban ellátható munkájuk van, hogy számukra sem okoz nehézséget tartózkodási helyszínt váltani.

Több olvasónk azonban megjegyezte: a távmunka nem mindenki számára járhat csak előnyökkel; miért nem foglalkozunk az esetleges hátrányaival, nehézségeivel is? Mi a helyzet azokkal, akik a pandémia miatt kényszerből szorultak egész napra otthonukba, s nem önként kellett életmódjukon változtatni? Akik ugyan megőrizhették állásukat, de családjuk miatt az otthoni munkavégzés–házimunka–gyermeknevelés hármasa nem várt bonyodalmakkal járt? Vagy azokkal, akik egyedül élnek, beszippantotta őket a digitalizáció, és munkamániásokká váltak?

(Fotó: Pexels.com)

Az önállóság paradoxona

A távmunka, annak végzési módjától függően nemcsak elősegítheti, hanem veszélyeztetheti is a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Különösen igaz ez a gyermekes munkavállalókra, de még a gyermek nélkül home office-ban dolgozók sem mentesülhetnek ez alól. Hiszen óhatatlanul is nagyobb intenzitásúvá válik a munka, miközben gyakran elnyúlik a munkaidő. Részben amiatt is, mert gyakorta kényszerűen egybefolyik a családi élettel. Sőt, az otthoni munkavégzés alkalmanként kockázatokat is jelenthet a dolgozók mentális és fizikai állapotára. Ennek bizonysága, amikor stresszről, konfliktushelyzetekről, lelki és fizikai problémákról, alvászavarokról számolnak be a távmunkában dolgozók.

Íme néhány figyelemreméltó megállapítás abból a kutatásból, melyet 2020-ban publikált a dublini székhelyű Eurofound, az Európai Unió ügynöksége (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions – Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért). Ráadásul a home office-ban dolgozók között megjelent egy új jelenség, a betegen is folytatott munka, amit a digitalizáció tett lehetővé. Vagyis, amikor az emberek akkor is dolgoznak otthonról, ha valamilyen betegséggel küszködnek, de még nem annyira, hogy az megakadályozná őket a munkavégzésben – olvasható a Távmunka és IKT-alapú munka: rugalmas munkavégzés a digitális korban című tanulmányban. (Telework and ICT-based mobile work: Flexible working in the digital age, mely teljes egészében itt olvasható.)

Az IKT, vagyis az információs és kommunikációs technológiákon alapuló (angolul ICT) munka több önállóságot nyújt a munkavállalóknak, ami természetesen sok előnyt jelent. Az önállóság azonban a munka intenzívebbé válásához vezethet nagy munkamennyiség, valamint olyan munkakultúra esetén, melyet a verseny, az önérvényesítés vagy a teljesítménykényszer határoz meg – figyelmeztetnek a kutatók, akik az ilyen típusú munkavégzésnek külön nevet is adtak. Ez az önállóság paradoxona.

Az Eurofound 2020 áprilisi, már a pandémia első hullámának idején végzett Élet, munka és COVID-19 (Living, working and COVID-19) című felméréséből kiderül: a távmunkát választók 27 százaléka dolgozott szabadidejében is, hogy teljesíthesse a rá szabott vagy maga által teljesíteni kívánt feladatokat. A családban, 12 év alatti gyermekeket nevelő, távolról dolgozók 22 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget jelent koncentrálnia a munkára, míg az idősebb gyermekekkel rendelkezők 7 százaléka panaszolta ezt.

(Fotó Pexels.com)

A kijelentkezés joga

Az Európai Unióban irányelv született az alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (COM(2017) 797 final), mely rendelkezéseket tartalmaz a munkavégzés helyéről és munkarendjéről is. Az információs és kommunikációs technológiák használatával kialakuló rugalmas munkavégzés nem alap arra, hogy az veszélyeztesse a szociális jogok érvényesülését – jegyzik meg a szakemberek. Az újfajta munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében azonban még csak néhány ország fogadott el olyan jogszabályt, amely a kijelentkezési joggal – right to disconnect – foglalkozik (például Belgium, Franciaország, Olaszország, Spanyolország). Ez biztosíthatja a munkavállalók védelmét az ilyen foglalkoztatás negatív hatásaival szemben. E rendelkezéseket ezek az országok még a koronavírus-járvány előtt hozták meg, ám a távmunkások számának radikális növekedése egyre inkább felveti a kérdést: vajon követik-e más országok a példát, és alkotnak-e szabályt a távolból dolgozó munkavállalók lekapcsolódáshoz való jogáról. Vagyis arról, hogy számítógépüket nem kell szabadidejükben állandóan bekapcsolva hagyniuk, azaz mindig készenlétben állniuk.

Ezt a kérdést feszegeti blogjában Oscar Vargas-Llave, a téma szakértője, aki a már említett Távmunka és IKT-alapú munka… című tanulmány kutatásvezetője is volt. Mint fogalmazza, azokban az országokban, ahol már meghozták a rendelkezést a kikapcsolás jogáról, ott az érvényesíthető anélkül is, hogy külön szerepelne a munkavállaló és a munkáltató közötti vállalati vagy egyéni megállapodásokban. Több olyan országban, ahol ez a szabály még nem született meg, egyre gyakrabban merül fel a társadalmi párbeszéd (azaz elsősorban az érintett munkavállalók és munkáltatóik közötti alkuk) során – jegyzi meg a szakember.

Alapvető változások a munka világában

A munka világa a pandémia elmúltával már soha nem lesz ugyanolyan, mint előtte volt. 2021-ben több ember dolgozik otthonából, mint az ipari forradalom kezdete óta bármikor. Az Eurofound 2020 áprilisi felméréséből kiderül, hogy a koronavírus-járvány emberek millióit késztette (kényszerítette) távmunkára. Az Európában foglalkoztatottak 37 százaléka kezdett el otthonából dolgozni a COVID-19 miatt. Belgiumban, Dániában, Luxemburgban és Hollandiában ez az arány elérte az 50 százalékot, Finnországban a 60 százalékot! 2020 előtt az Eurostat úgy becsülte, hogy az Európai Unió dolgozó népességének mindössze 5 százaléka végezte munkáját rendszeresen otthonról.

A home office előnyeiről és hátrányiról, a koronavírus-járvány miatt megváltozott élet- és munkakörülményekről az Eurofoundnál tovább folynak a kutatások, több projekt idén indul el.

(Fotó Pexels.com)

Újabb kutatások a járvány családon belüli hatásairól

„Az Eurofound a különböző szintű döntések megalapozásához kíván hozzájárulni oly módon, hogy az élet- és munkakörülmények terén folytatott kutatási eredményeit megismerteti az uniós intézményekkel, a tagállamok kormányaival, a társadalmi partnerekkel – a munkaadókkal és a szakszervezetekkel –, továbbá a civil társadalom képviselőivel” – világosít fel Fóti Klára, az Eurofound egyik magyar kutatásvezetője. Hozzáteszi, hogy a munkakörülmények vizsgálatán túl az Eurofound fő kutatási ágai közé tartozik a fenntartható munka témaköre, a munkaügyi kapcsolatok, a munkaerőpiaci változások, valamint az életminőség és a közszolgáltatások elemzése.

„A járvány gazdasági, társadalmi hatásait feltáró felmérésen túl külön kutatás keretében vizsgáljuk, hogy a pandémia következtében hogyan változott meg az idősebb munkavállalók helyzete, miként alakultak át az idős emberek életkörülményei – teszi hozzá a kutatásvezető. – Egy másik kutatás azt vizsgálja, hogy a járvány hatására módosult-e a családon belüli munkamegosztás, s hogy a megváltozott körülmények milyen kihívások elé állítják a családtagokat. Különösen azokat a nőket, akik számára a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése a pandémia előtti időszakban is gondot okozott. Egy további kutatás pedig a közszolgáltatások átalakulásának kérdésére fókuszál, vagyis arra, hogy a szolgáltatások hogyan alkalmazkodtak a járvány miatt megváltozott igényekhez, elősegítették-e az új körülmények a digitális átállást. Jövőbeli kutatásaink során szeretnénk a járvány hosszabb távra szóló következményeivel is foglalkozni.”

Mi is egy kutatás részesei lehetünk

Az Élet, munka és COVID-19 című Eurofound-kutatás tovább folytatódik, s 2021. március végéig bárki alanya lehet, aki az EU polgára, és elmúlt 18 éves. Az ügynökség oldalán magyarul is kitölthető az a kérdőív, amely a járvány miatt kényszerűen megváltozott életmódunkat, életminőségünket, munkavégzésünket érintő kérdésekre vár választ, és alapja egy újabb izgalmas, rólunk, európai polgárokról szóló kutatásnak.

---