Kiváltható a kolonoszkópia, soványsággal az Alzheimer-kór ellen
Az orvoskutatók legújabb vizsgálati eredményei is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez, és ahhoz, hogy felismerjük: még időben változtatnunk kell eddigi életmódunkon.
Vastagbélrák szűrése vérvizsgálattal
A vastag- és végbélrák második helyen áll a daganatos halálozás listáján, azonban az ajánlások ellenére szűrésük alacsony részvételi aránnyal zajlik. Ennek elsősorban az az oka, hogy a leginkább eredménnyel járó szűrővizsgálat, a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) kellemetlen beavatkozás, és sokan félnek tőle. Pedig a betegség súlyosabbra fordulása korai felismeréssel megelőzhető, vagy hatékonyan gyógyítható.
(Lásd e témában írt korábbi cikkünket!)
Idővel elfelejthetjük a vastagbéltükrözést? (Fotó: guardanthealth.com)
Azonban e beavatkozást a jövőben kiválthatják a biomarker- (objektíven mérhető jelzőanyag) tesztek. Nemrégiben jelentette be az amerikai Guardant Health, Inc. precíziós onkológiai cég, hogy kifejlesztette az egyszerű vérvétellel járó, kellemetlenséget nem okozó vastagbélrák-szűrési eljárást. Ez a Shield elnevezésű vérteszt, melynek révén egy hagyományos vérvételt követően a daganatokból származó DNS-ből – az úgynevezett keringő tumor-DNS-ből – ki lehet mutatni a véráramban azokat a jellemzőket, amelyek a rák jelenlétére utalhatnak. A Shield-vérteszttel már több mint 20 ezer, átlagos kockázatú (45–84 év közötti) felnőtt körében végeztek is sikeres vizsgálatokat.
Az eljárás engedélyezésre vár, miután a vállalat már benyújtotta kérelmét az FDA-hoz, az az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához. Ha megkapja a jóváhagyást, az újabb szűrési lehetőséget jelent. Szűrésre ugyanis már most is használnak széklettesztet, mellyel a székletből kimutatható vér és a specifikus piruvát kináz (M2-PK) enzim hívja fel a tumorra a figyelmet, amit aztán követhet a kolonoszkópia. Az orvosok abban bíznak, hogy az új vértesztek révén szélesebb körben terjednek majd el a vastag- és végbélrákszűrések.
Jöhetnek az mRNS-vakcinák rák és a szívbetegség ellen is!
A koronavírus ellen hatékony védőoltások nagyobb része a hírvivő, azaz a messenger RNS-technológia alkalmazásán alapul. A Pfizer mellett ilyen vakcinát gyárt sikerrel a SARS-CoV-2 (Covid–19) vírus ellen az amerikai Moderna vállalat is, amely tovább folytatja kutatásait, hogy a technológiát más betegségek ellen is hatékonyan lehessen bevetni. Nemrégiben az FDA két új Moderna-vakcinát jelölt meg áttörést jelentő terápiának: egy olyan oltást, amely megakadályozza az időseknél az RSV kialakulását, és egy olyat, amely segít a melanoma, vagyis a bőrrák kiújulásának megakadályozásában. (Az FDA áttörést jelentő minősítést akkor ad, ha egy új kezelés korai vizsgálati eredményei lényegesen jobbak, mint egy már létező terápiáé.)
Akár már 2030-ra elkészülhetnek az újfajta vakcinák (Fotó: Pixabay)
A Moderna kutatói szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az mRNS-en alapuló eljárás nem csupán a koronavírus vagy más fertőző betegségek ellen alkalmazható, hanem idővel a rák, a szív- és érrendszeri, valamint az autoimmun betegségekkel szemben is. Az évtized végére akár el is készülhetnek ezek a vakcinák – nyilatkozta optimistán dr. Paul Burton, a cég orvosigazgatója. Ez annak is köszönhető, hogy a Covid idején az e technológián alapuló védőoltásokat hihetetlenül gyors és intenzív fejlesztésekkel sikerült előállítani. Így 15 évnyi kutatási folyamatot mindössze 12–18 hónapra sikerült lerövidíteni.
Az elhízás növelheti a depresszió kialakulásának esélyét
Nagyobb valószínűséggel alakul ki depresszió, szorongás, evészavar, nikotinfüggőség, sőt személyiségzavar azoknál az embereknél, akiket elhízással diagnosztizáltak. A Bécsi Orvosi Egyetem és a Complexity Science Hub Vienna közös kutatásában arra keresték a választ, milyen kísérőbetegségei lehetnek az elhízásnak, és előfordulásukban van-e statisztikailag meghatározó különbség férfiak és nők között. A kutatócsoport ehhez a betegek összes, 1997 és 2014 közötti osztrák kórházi tartózkodásának adatát feldolgozta. Ezekből kiderült, hogy az elhízásról szóló diagnózis minden korcsoportban jelentősen megnövelte a különböző pszichés zavarok megjelenésének esélyét.
Az életkor nem befolyásoló tényező, viszont a két nem között jelentős különbséget találtak a különböző pszichés zavarok kialakulásának valószínűsége között. Míg skizofréniára és nikotinfüggőségre inkább az elhízott férfiak hajlamosabbak, addig a depresszióra, a szorongásra a nők. Az elhízott férfiak 16,6 százaléka szenvedett nikotinfüggőségtől is, nők esetében ez az arány a fele volt. Ugyanakkor az elhízott nők 13,3 százalékánál diagnosztizáltak depressziót (a normál testsúlyúak esetében csupán 4,8 százaléknál), míg a férfiaknál ez az arány 6,6 százalék volt az elhízással küzdők esetében (3,2 százalék a normál testsúllyal élőknél).
Az elhízás sok veszélyt rejt magában (Ábra: Pixabay)
A kutatást végző szakértők következtetése: az elhízott embereket érdemes pszichiátriai betegségekkel összefüggésben is vizsgálni, hogy számukra időben segítséget lehessen nyújtani. A tanulmány megállapításait olvasók következtetése: életmódunkkal, táplálkozásunkkal megéri tennünk az elhízás ellen.
A sovány testalkat védhet az Alzheimer-kór ellen
Az alacsonyabb testtömeg védelmet nyújthat az Alzheimer-kór kialakulása ellen – olvasható egy amerikai szakemberek által nemrég publikált tanulmányban. A vizsgálat során a UK Biobank több mint 450 ezer résztvevőjének adatait elemezték, valamint két független mintát is analizáltak, melyekben 320 ezernél több, Alzheimer-kóros és Alzheimer-kórban nem szenvedő kontrollszemély vett részt. További 260 ezer embernél a genetikai állomány és a kognitív funkció adatainak vizsgálata mellett mérték a karok és a lábak izom- és zsírszövetének adatait.
Az elemzések során félezernél több olyan genetikai variánst találtak, amelyek összefüggésbe hozhatók a sovány testtömeggel, vagyis bizonyítékot szereztek a sovány testtömeg Alzheimer-kór kockázatára gyakorolt védőhatásra. A tanulmány egyben megerősíti a demencia megelőzése érdekében az egészséges életmódra tett ajánlásokat. (Lásd erről korábbi írásunkat!)
Régebbi kutatásokban a testtömegindex (BMI) és az Alzheimer-kór között nem találtak ok-okozati összefüggést. Viszont kérdés, hogy a BMI elég érzékeny mérőszám-e, mert az új feltételezések szerint a sovány test- és zsírtömegre bontás újszerű összefüggéseket tárhat fel e betegséggel kapcsolatban – fogalmazott egy szakmai weboldalon a vizsgálatot végző dr. Iyas Daghlas, a Kaliforniai Egyetem San Francisco-i Neurológiai Osztályának rezidense.
Az izomtömeg „elhízása” az idősebb felnőttek kognitív hanyatlásának kockázati tényezője lehet – állapította meg egy másik kutatás is. A sovány testtömeg összefügg a jobb kognitív funkciókkal, vagyis e hanyatlás stabilizálódhat, és ahelyett, hogy kóros állapot alakulna ki, akár vissza is fordítható.
