MI: Filmben, fejlesztésben, felmérésben – jogban

A mesterséges intelligencia lázában ég a világ.

Az átlagos sci-fi, thriller, horror műfajú filmekben vagy egy természetfeletti szörnnyel, vagy egy idegen lénnyel kell megküzdeni. Közös jellemzőjük, hogy az embernél intelligensebbek, okosabbak, erősebbek. Legyűrésük, legyőzésük nem kis feladatot jelent az emberiség számára, de ahogy Hollywoodban írják a forgatókönyveket, ez a film végére valahogy mégis sikerül.

A jelen és a jövő produkcióiban viszont egy új ellenfél tűnik fel, mely nem más, mint a mesterséges intelligencia, az MI. (Angolul: Artificial Intelligence, rövidítve: AI). Nem véletlenül kezd el ijesztgetni vele Hollywood, mert az MI már itt van közöttünk. Kezdetleges és közepes változatait már használjuk is, segítségül e-mail-, cikk- és dolgozatíráshoz, képalkotáshoz, adatgyűjtéshez, szervezési folyamatokhoz, gazdasági stratégiák kialakításához, újabb szoftverek fejlesztéséhez.

MItől félsz?

Az MI-vel kapcsolatban filozofikus kérdésként merül fel, mi történik, ha az ember olyan eszközt, gépet, szoftvert fejleszt, amely már képes felülkerekedni rajta, amely már veszélyt jelenthet számunkra? A hollywoodi forgatókönyvírók persze kihasználják ezt az elméleti lehetőséget, és elkezdik gyártani különböző műfajokba ágyazva az erről szóló rémisztő, ijesztgető, felkavaró, vagy épp megmosolyogtató történeteket. De legyünk megengedők, és egyszerűen csak feltételezzük, hogy a filmgyártók – az üzleti haszon reménye mellett – figyelmeztetni akarnak bennünket, nézőket, hogy vigyázzunk ezzel a mesterséges intelligenciával: e legújabb technológia veszélyeket is rejthet, ha kiszabadul a szellem a palackból.

A digitális segítség öntörvényű hatalommá növi ki magát az aMItől félsz című új amerikai produkcióban (Fotó: InterCom)

A legújabb, ilyen tematikájú alkotást 2024. augusztus végén mutatták be, egyszerre az Egyesült Államokban és Magyarországon. Magyarul az aMItől félsz, angolul az Afraid címet kapta a mű. Ebben a főhős egy háromgyermekes, túlhajszolt életmódot folytató marketingszakember, akit főnöke arra kényszerít, hogy egy jó üzlet reményében házában állítsa fel, és tesztelje reménybeli leendő ügyfele új digitális termékét: egy minden eddiginél fejlettebb MI-eszközt. Az AIA névre keresztelt, érzékletesen kommunikáló szoftver láthatóan jóval fejlettebb, mint az egyes okosotthonokban már használatos virtuális asszisztens, az Alexa, vagy az intelligens személyi segítő, a Siri.

A szuperintelligens mesterséges eszköz kezdetben valóban segíti az egész családot. Megszervezi hétköznapjait, segít megoldani bonyolult, sőt kellemetlen családi ügyeket. Udvariasan, készségesen beszél mindenkivel. Belelát valamennyi családtag digitális eszközébe: telefonba, laptopba, tabletbe, behálózza a család életét.

Chris Weitz forgatókönyvíró-rendező látszólag egy idilli képet tár elénk a film első részében. Ám aztán kiderül, hogy a különleges berendezés mindent bevet a család védelme érdekében. Kellemetlen, kíméletlen eszközöket is használ, átgázolva másokon. Mindez egy idő után a családtagok számára kezd elviselhetetlenné válni. A digitális segítség befolyásolássá, önálló életet élő hatalommá alakul át. Úgy tűnik, a kikapcsolhatatlan MI átveszi az uralmat mindenki fölött.

Ekkor válik kissé sci-fivé az alkotás, melyet félelemkeltő, horrorisztikus elemekkel is megtűzdelnek, sőt, egy kis thriller is belekeveredik. Kérdés, hogy ez árt-e vagy használ a filmnek és a mondanivalónak (e sorok írója szerint árt). Az is kérdés, ez nem vonja-e el a figyelmet az eredeti ötlettől és szándéktól (de, elvonja). Attól, hogy az MI-t az ember hasznára kell fejleszteni, és az emberiségnek képesnek kell maradnia arra, hogy az MI megmaradjon egy őt segítő, hasznos, demokratikus eszköznek, amely csorbíthat jogokat. Nem válhat irányíthatatlanná, s nem nőhet az ember fejére. Bár a film sajnos felejthető, kérdésfelvetése nem.

OpenAI: Itt az o1-preview

A mesterséges intelligencia fejlesztésén viharos sebességgel dolgoznak a Szilícium-völgyben és a világon mindenütt. Az MI ugyan nem érez (még?), de folyamatosan fejlesztik, hogy minél többet tudjon. Az amerikai OpenAI kutatólaboratórium 2024. szeptember 12-én jelentette be, hogy fejlesztői új mesterségesintelligencia-modellek sorozatát fejlesztették ki, amelyek képesek több időt gondolkodással tölteni – hasonlóan az emberhez –, mielőtt válaszolnak a feltett kérdésekre. Ezek egyikét már elérhetővé is tették. A neve o1-preview, melyet a bejelentés napjától már ki is lehet próbálni, lehet is használni.

Az OpenAI szerint e modellek komplex feladatokon tudnak gondolkodni, és nehezebb problémákat oldanak meg, mint a tudomány, a kódolás és a matematika eddigi modelljei. Ez csak egy preview, előzetes, mert a fejlesztések folyamatosak, így alkalmanként frissítések várhatók. Képzésük során megtanulják finomítani gondolkodási folyamatukat, kipróbálni a különböző stratégiákat, és felismerik hibáikat is. Elsősorban fizikában, kémiában, biológiában és matematikában mutatnak jelentős előrelépést a korábbi modelleknél. Egészségügyi kutatók sejtszekvenálási adatok megjegyzésére, fizikusok a kvantumoptikához szükséges bonyolult matematikai képletek előállítására használhatják.

Magyar elmaradás

Magyarországon, bár az emberek négyötöde már úgy érzi, tudja, mi az az MI, ám gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán. Legalábbis ezt állapította meg a Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting által készített eddigi legátfogóbb magyar MI-kutatás. A több mint kétezer fő részvételével 2024 augusztusában készült reprezentatív felmérés eredményei szerint Magyarország technológiai felkészültsége elmarad a globális átlagtól. A mindennapokban a válaszadók 26 százaléka használ MI-alapú alkalmazásokat. Leggyakrabban fordításra, általános keresésekhez és személyes kérdések megválaszolására. A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, melyeket a lakosság kétharmada ismer, és fele aktívan is alkalmaz. A válaszadók csaknem harmada vesz igénybe chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket. Negyedük használ virtuális okos asszisztenseket, amilyen az Alexa vagy a Siri.

Az MI-re a Z-generáció (az 1997 és 2012 született nemzedék) a legfogékonyabb, elsősorban iskolai feladatok megoldására, a ChatGPT segítségével. A munkavállalók körében azonban még nem terjedt el e technológia széles körű hasznosítása.

Európa a visszaélések ellen

Az MI fejlesztésében és használatában számos visszaélésre nyílna lehetőség. Ennek megakadályozására született meg 2024 szeptemberében az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló keretegyezménye. Az MI-vel összefüggésben ez az első jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz, mely teljes mértékben összeegyeztethető az uniós joggal. Elsősorban a mesterséges intelligenciáról született uniós jogszabállyal (AI ACT), amely 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, s mely világszerte az első átfogó rendelet az MI-ről.

Az egyezmény biztosítani szeretné, hogy az MI-rendszerek életciklusán belüli tevékenységek összeegyeztethetők legyenek az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal. Miközben védelmébe veszi a fejlesztést, az innovációt, és hozzájárul az MI iránti bizalom fenntartásához.

---