Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban
Ami a tényállást illeti, a felek házasságát a bíróság felbontotta, a közös gyermek az egyezség értelmében az alperes nevelésébe és gondozásába került. A felperessel szemben ekkor nevelése alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban. Mivel a felek között az életközösség megszűnésétől kezdődően vita és állandó feszültség volt a felperes és a gyermek kapcsolattartása miatt, az elsőfokú bíróság úgy szabályozta a kapcsolattartást, hogy arra a helyi családsegítő és gyermekjóléti központ kapcsolat ügyeletén ellenőrzött keretek között kerülhet sor. A kapcsolattartás azonban a felek elmérgesedő viszonya miatt ellehetetlenült, melynek folyományaként a gyermek elutasította a felperest és a kapcsolattartás végzésben szabályozott módját. Miután a felperest bizonyítottság hiányában felmentették az ellene emelt vád alól, az ezt követően tartott kapcsolattartási tárgyaláson az alperes vállalta, hogy a gyermeket felkészíti a felperessel történő kapcsolattartásra. Ennek érdekében az elsőfokú bíróság elrendelte a kötelező közvetítést, ám ez nem hozott eredményt. A felperes azt kérte a bíróságtól, hogy a korábbi ideiglenes intézkedésnek megfelelő tartalommal szabályozza a gyermek és a felperes kapcsolattartását. Az alperes ezt nem ellenezte, de további határidő engedélyezését kérte arra, hogy a…