Főmenü

Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban
2019. április 5.

Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban

Ami a tényállást illeti, a felek házasságát a bíróság felbontotta, a közös gyermek az egyezség értelmében az alperes nevelésébe és gondozásába került. A felperessel szemben ekkor nevelése alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban. Mivel a felek között az életközösség megszűnésétől kezdődően vita és állandó feszültség volt a felperes és a gyermek kapcsolattartása miatt, az elsőfokú bíróság úgy szabályozta a kapcsolattartást, hogy arra a helyi családsegítő és gyermekjóléti központ kapcsolat ügyeletén ellenőrzött keretek között kerülhet sor. A kapcsolattartás azonban a felek elmérgesedő viszonya miatt ellehetetlenült, melynek folyományaként a gyermek elutasította a felperest és a kapcsolattartás végzésben szabályozott módját. Miután a felperest bizonyítottság hiányában felmentették az ellene emelt vád alól, az ezt követően tartott kapcsolattartási tárgyaláson az alperes vállalta, hogy a gyermeket felkészíti a felperessel történő kapcsolattartásra. Ennek érdekében az elsőfokú bíróság elrendelte a kötelező közvetítést, ám ez nem hozott eredményt. A felperes azt kérte a bíróságtól, hogy a korábbi ideiglenes intézkedésnek megfelelő tartalommal szabályozza a gyermek és a felperes kapcsolattartását. Az alperes ezt nem ellenezte, de további határidő engedélyezését kérte arra, hogy a…

A Velencei Bizottság vizsgálatát követően módosul a közigazgatási bíróságokról szóló törvény
2019. április 2.

A Velencei Bizottság vizsgálatát követően módosul a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

A Velencei Bizottság kormányzati felkérésre megvizsgálta a közigazgatási bíróságokról szóló törvény rendelkezéseit. Ennek hatására a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos rendszerünkben betöltött kiemelkedő jelentőségére tekintettel különböző változtatásokat, pontosításokat és garanciális változtatásokat eszközölnek a törvény szövegén, elősegítve, hogy a felálló közigazgatási bírósági szervezet betölthesse rendeltetését. A Javaslat eredményeként a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybírói és az alkotmánybírósági főtanácsadói tapasztalat is bírói tapasztalatként kerül elismerésre a Kúria elnökének megválasztása során, így a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztási feltételei megegyeznek majd. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (a továbbiakban: OKBT) működésének függetlenségének biztosításaként kerül deklarálásra, hogy ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja az OKBT tagjával szemben merül fel, az OKBT dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről. Hasonlóképpen az OKBT dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel szemben merül fel, további garanciát teremtve a bírósági vezetők és a miniszter viszonyában. A Javaslat hatására a korábbi állandó meghívotti minőség helyett az igazságügyért felelős miniszter meghívása opcionálissá lesz az OKBT üléseire, az OKBT elnöke ugyanis azt, akinek…

A tévesen feltüntetett THM alapvetően nem okoz érvénytelenséget
2019. március 29.

A tévesen feltüntetett THM alapvetően nem okoz érvénytelenséget

Ami a tényállást illeti, a peres felek 2007. októberében hitelszerződést kötöttek egymással autóvásárlási céllal. Az alperes (adós) a 345 332 Ft önerőn felül 3 107 988 Ft hitelt vett fel 120 hónapra, a szerződés pedig változó kamatozású, deviza (CHF) alapú, változó futamidejű volt, 9,17%-os éves induló ügyleti kamatlábbal. A szerződés szerint a teljes hiteldíjmutató induló mértéke (THM) 10,212% volt, melynek megváltoásának feltételeit a felperes Üzletszabályzata tartalmazza, ami rögzítette azt is, hogy a hiteldíj tartalmazza az ügyleti kamatokat, valamint minden egyéb, a hitel felhasználásával kapcsolatban fizetendő díjat, költséget. A felperes 2012. januárjában az alperes 4 havi fizetéselmaradása miatt azonnali hatállyal felmondta a szerződést. A felmondás időpontjában a tőketartozás összege 2 708 584 Ft volt. A felperes az elszámolási törvényben [2014. évi XL. törvényben] előírt elszámolási kötelezettségének eleget tett, tájékoztatta az adóst, hogy a tisztességtelenül felszámított összeg 538 951 Ft, amelyet az alperes tartozására számolt el. Mivel az alperes fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a felperes 4 876 689 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes szerint a perbeli szerződés a hitelintézeti törvénybe ütközik, ezért semmis, mivel az a…

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására
2019. március 22.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására

  Ami a tényállást illeti, a terhelt 2015 nyarán a hajnali órákban az egyik hirdetőtáblán található nemzeti konzultációs plakátot lefestette. Még ugyanazon a hajnalon az otthonában a rendőrök intézkedés alá vonták. A terhelt az intézkedő rendőröket becsületük csorbítására alkalmas kifejezésekkel illette, több alkalommal a miniszterelnök kutyáinak nevezte őket és anyjukat szidta, holott ennek abbahagyására a két sértett többször is felszólította.   Az első- és másodfokú eljárás A járásbíróság becsületsértés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.   A felülvizsgálati kérelem A terhelti álláspontja szerint a cselekménye nem bűncselekmény, az egyrészt a közhatalmat gyakorló rendőröknek ebbéli minőségükben foganatosított intézkedésével szemben kifejtett kritikai megnyilvánulás, másrészt az állam által bérelt kormányzati kommunikációt megjelenítő hirdetési felületen egy aktuális közügyben kifejtett politikai véleménynyilvánítás volt. Alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva kifejtette, hogy a szólásszabadság demokratikus funkciójából kifolyólag a közhatalmat gyakorló személyek alkotmányosan védett magánszférája másokénál jóval szűkebb. Ekként a közhatalmat gyakorló személyeket e minőségükben ért bírálatok vonatkozásában kizárólag az emberi méltóság korlátozhatatlan aspektusát érintő, az emberi mivolt "legbensőbb lényegét sértő" közlések szorulnak ki a véleményszabadság védelméből. Csak azok a közéleti vitában kifejtett vélemények…

A Brexitre készül a magyar jogalkotás
2019. március 18.

A Brexitre készül a magyar jogalkotás

Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikk (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unióból való kilépést elhatározó tagállammal az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytasson és megállapodást kössön, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. A jelenleg kilépni szándékozó Egyesült Királyság (UK) esetében fennáll annak lehetősége, hogy megállapodás nélkül, vagyis rendezetlen módon lépjenek ki az Unióból, mivel az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza 2019. január 15-én elutasította az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás tervezetét, és a kérdésben azóta sem sikerült megnyugtató megoldást találni.  A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével az EUSZ (és az európai uniós jog) az érintett államra többé nem alkalmazható, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Megfelelő megállapodás és a határidő meghosszabbítása hiányában az Egyesült Királyság a kilépési szándék bejelentésétől számított két évet követően, tehát 2019. március 29-én éjfélkor kilép az Európai Unióból, és jogi státusza a harmadik országokkal azonossá…

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság a fizetés felén
2019. március 14.

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság a fizetés felén

Ami a tényállást illeti, a 49 éves felperest a bíróság 1994-ben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, majd ezt 2005-ben, 2011-ben és 2013-ban általános jelleggel fenntartotta. A felperes havonta rokkantsági nyugdíjban, árvaellátásban és családi pótlékban részesül. Megtakarításai nincsenek, ellenben személyi kölcsönből, folyószámlahitelből és hitelkártyán tartozása keletkezett, utóbbi miatt végrehajtási eljárás is indult vele szemben. Rokkantsági ellátásának egy része letiltás alatt állt, a fennmaradó összeget a folyósító szerv 50-50%-os megosztásban a felperes és a gondnoka kezéhez utalja. A felperes gondnoka segítségével megállapodást kötött a pénzintézettel, így a tartozások egy részét elengedték, míg a további tartozás megfizetésére részletfizetést engedélyeztek. A tartozások teljesítését a hivatásos gondnok intézte a hozzá folyósított jövedelemrészből. A felperes a gondnokság alá helyezésének megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy jövedelme beosztására, ügyei intézésére önállóan is képes. Az alperes viszontkeresetében a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének fenntartását kérte a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelme 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; a bírósági, hatósági eljárások kezdeményezése; az ingó és ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; a tartózkodási hely meghatározása; az örökösödési…

A kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a konkrét felek között jöjjön létre a szerződés
2019. március 8.

A kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a konkrét felek között jöjjön létre a szerződés

Ami a tényállást illeti, A és B Kft. biztonsági szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést kötöttek egymással, melynek során A biztonsági őri feladatok ellátását vállalta B objektumának területén. Rögzítették, hogy a megbízott személyzetének munkájával kapcsolatban felmerült kifogást az észlelés után haladéktalanul írásban kell bejelenteni, és ha a közlés nem megfelelő időben történik, a kifogásból eredő igény nem érvényesíthető. A megbízott továbbá jogosult volt arra, hogy a megbízóval egyetértésben alvállalkozót vegyen igénybe. Az ügyben az I. rendű alperes a biztonsági őr volt, aki B egyik ügyvezetőjének (felperes) irodájából több részletben (először a nem zárt fiókból, majd később a zártból, melynek a kulcsa azonban a szobában került elhelyezésre) több mint 3 millió forintot lopott. Az ügyében eljárt bíróság őt bűnösnek mondta ki üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, és a tőle lefoglalt 300 000 forintot a felperesnek kiadni rendelte. Az eset II. rendű alperese A jogutódja volt. A felperes keresetében 3 100 000 forint kártérítés és késedelmi kamatai egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az I. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, a kártérítési követelést elismerte, míg a II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset…

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért
2019. március 1.

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes által üzemeltetett vasútállomáson a IV. számú vágányra menetrend szerint érkező vonathoz a síneken átkelve akart eljutni, mivel a vasútállomáson pályafelújítási munkálatok zajlottak, a peronok közötti ideiglenes átjárót pedig egy meghibásodott mozdony elzárta. A peronra történő fellépés közben a felperes a bal térdében szúró fájdalmat és reccsenést érzett. A baleset következtében sarlóporctörést szenvedett és műtéti beavatkozás vált szükségessé. A felperes 5 000 000 forint és járulékai nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest, mivel a műtét ellenére sem képes munkát végezni, autót vezetni, gyalogosan közlekedni.   Az első- ítélet és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A tanúvallomások alapján csupán azt találta bizonyítottnak, hogy a baleset az adott helyen, időpontban és módon következett be. Nem találta alátámasztottnak a bal láb sarlóporctörését, amit az általa kirendelt igazságügyi orvos szakértő is csupán valószínűsített, lehetségesnek tartva annak későbbi bekövetkezését is. Kifogásolta, hogy a felperes csak három nappal az eset után (szeptember 6.) fordult orvoshoz, és hogy a sarlóporc törése is csak később került megállapításra (szeptember 26.). Így nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy…

Vagyonkezelő alapítványok, mint a vagyonkezelés új formái
2019. február 28.

Vagyonkezelő alapítványok, mint a vagyonkezelés új formái

A Parlament előtt található törvényjavaslatban az igazságügyminiszter a vagyonkezelés eddig a magyar meglévő fajtáit egészítené ki a vagyonkezelő alapítványok intézményével. A különböző vagyonkezelési formáknak a közös jellemvonása, hogy más személy (adott esetben az állam vagy az önkormányzatok) tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak. A vagyonkezelés célja a vagyon megőrzése és gyarapítása, az azzal való rendeltetésszerű gazdálkodás.   A vagyonkezelés egyik meglévő formája az új Ptk. által életre hívott bizalmi vagyonkezelés jogintézménye. Ennek a jogviszonynak az alapja a vagyonkezelő érdekkövetési kötelezettsége. A bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződésen alapszik, jogosultja pedig a kedvezményezett (hasonlóan egy harmadik személyek javára kötött szerződésre). A vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti vagyonátruházás eredményeként a vagyonkezelő tulajdont szerez, illetőleg a bizalmi vagyonkezelés keretében ráruházott jogok és követelések jogosultjává válik, kötelezettsége a kedvezményezett és a vagyonrendelő felé irányuló kötelmi jogi kötelezettség a vagyonkezelési szerződésben meghatározott szolgáltatás és további, a szerződésben és a szabályozásban megállapított kötelezettségek teljesítésére. [lásd részletesen: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez - Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter]   Az új Ptk. a korábbi szabályozástól eltérően…

Megkezdődött a II. Global Legal Hackathon
2019. február 23.

Megkezdődött a II. Global Legal Hackathon

Tegnap este elkezdődött a történelem legnagyobb jogi hackathonja a világ számtalan országában, városában. Magyarországon este 6 órakor nyitották meg a II. Global Legal Hackathon budapesti fordulóját. A Wolters Kluwer Hungary Kft. és a KPMG Legal társszervezésében életre hívott versenyre összesen 45 résztvevő, 9 csapatba szerveződve regisztrált. Az idei év technikai főtámogatója a Microsoft, de számos szponzor növeli az esemény színvonalát (Ars Boni, Dentons Réczicza Law Firm, Elsa, Everprove, iCentre, Invitech, Ivanics Csoport (Volvo), IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért, Loginet, ProLawyer Consulting, Red Bull, SMART PR, Szecskay Ügyvédi Iroda).   A 2018-as, a Wolters Kluwer által szervezett magyarországi fordulón győztes csapat, a Closers bejutott a világ minden tájáról kiválasztott legjobb 14 csapat közé, így április 21-én, New Yorkban a Revealu projekttel képviselték hazánkat a Global Legal Hackathon végső fináléjában, ahonnan az első díjat hozták végül el. A szervezők remélik, a 2019-es év a hasonló innovatív tehetségek felfedezésének és szakmai karrierjük megalapozásának éve lesz.   Az idei verseny különlegesnek és példaértékűnek tekinthető abból a szempontból, hogy a szervezők missziójuknak tekintik, hogy minél több nő és női vezető bizonyíthasson a jogi innováció /…