Főmenü

2019. február 22.

A közkereseti társasági tagsági viszony öröklése

Ami a tényállást illeti, a két taggal működő közkereseti társaság egyik tagja 2016. szeptember 30-án elhunyt. A kkt. 2017. május 2-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben az elhunyt tag törlését és új tagok cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte a 2017. március 29-én megtartott tagok gyűlésén elfogadott társaságiszerződés-módosítás alapján. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet. Megállapította, hogy a cég a hat hónapos jogvesztő határidőn belül, 2017. március 30-ig nem jelentette be újabb tagnak a társaságba való belépését, így a cég ezen a napon megszűnt. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Kiemelte, hogy a Ptk szabályai alapján a kéttagú közkereseti társaság egyik tagjának kiválásától (elhunytától) számított jogvesztő határidőn belül az újabb tagnak a társaságba be kell lépnie, és a változást a társaságnak ugyanezen határidő alatt be kell jelentenie a nyilvántartó cégbírósághoz. Az anyagi jogi jogvesztő határidőre tekintettel a mulasztás igazolásának nincs helye. A felülvizsgálati kérelem tartalma A cég álláspontja szerint az ipso iure öröklés folytán az elhunyt tag halálának pillanatában a törvényes öröklés bekövetkezett, következésképpen a tagok száma nem csökkent egy főre, hanem a törvényes…

2019. február 20.

A GDPR szabályaihoz igazítják az ágazati törvényeket

A 2016-ban elfogadott, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) már eddig is nagy volumenű megfelelést követelt meg mind a magyar jogalkotótól, mind pedig az adatkezelési jogviszony alanyaitól. A vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezések 2018 májusától léptek hatályba, és a magyar jogi hagyományok miatt (az általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket hagyományosan egy normában szabályozzák, az ágazati törvények pedig ezen általános szabályokhoz kapcsolódnak) a változtatások eddig elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Infotv.) érintették. A Parlament elé terjesztett törvényjavaslat célja a szükséges ágazati törvényeket érintő módosítások megalkotása, mivel az Infotv.-ben foglalt általános szabályok mellett számos, a személyes adatok kezelését szabályozó ágazati norma alkalmazandó, amelyek az általános szabályokat kiegészítve, vagy azoktól eltérést előírva érvényesülnek. A Javaslat 163 §-ban összesen 86 törvény módosítását irányozza elő, ezek közül most csak néhány fontos változtatást emelünk ki. A csődtörvény és az elektronikus értékesítési rendszer A csődtörvény [1991. évi XLIX. törvény] vonatkozásában…

2019. február 19.

Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján

Az új polgári perrendtartás 2018-as hatálybalépésével sok olyan kérdés felmerült a jogalkalmazók részéről, ami tisztázásra vár(t), ezért a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia egyik legnépszerűbb programja tavaly tavasszal a Pp. egyes kényesebb kérdéseire választ kereső perszimulációs előadás volt, melyen kellő humorral fűszerezve, de a szakmaiságot megőrizve igyekeztek választ adni néhány újabb, vagy már létező, de megváltozott szabály alkalmazására. Az előadáson Dr. Somogyi Dávid (beosztott bíró/jogi szakreferens [Igazságügyi Minisztérium]) a bíró szerepében, Dr. Wallacher Lajos (ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens) a felperes, Dr. Tamási Artúr (ügyvéd) pedig az alperes jogi képviselőjének szerepében játszották el fiktív jogeseteken keresztül, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak egy perfelvételi tárgyalás során. A perszimulációs előadás lényege – ahogyan azt hangsúlyozták is –, hogy funkciójának megfelelően a rendes tárgyalásokhoz képest bőbeszédűbben, többet magyarázva, a bírói kitanítás eszközét többször igénybe véve segítsék a hallgatóság megértését. Háromféle perfelvételi tárgyalást adtak elő, ebből emelünk most ki néhány érdekességet az új Pp. kapcsán. Meg kell jegyezni, hogy a perszimuláció idején még csak néhány hónapja volt hatályban a törvény, és ahogy azt Dr. Wallacher Lajos megjegyezte, legjobb tudomásuk szerint ez az…

2019. február 18.

Mesterséges intelligencia és szerzői jog

Isaac Asimov 1976-os „Kétszáz éves ember” („Bicentennial Man”) – majd az annak alapján készült, Asimov és Robert Silverberg 1992-es „A pozitron-ember” – című írásában Andrew (NDR-113), a háztartási robot emberré válásának rögös, két évszázados folyamatát ismerhetjük meg. Az 1999-ben Robin Williams főszereplésével megfilmesített alkotás Asimov robotvilágának egyik legérdekesebb darabja, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az érzelem és értelem, a rabszolgaság és szabadság, szerelem, humanizmus, szellemi kreativitás. A történet egyik fontos eleme, hogy Andrew a háztartási feladatainak kötelességszerű teljesítése mellett örömét leli a fafaragásban. Ennek eredményeként olyan kreatív alkotásokat hoz létre (például kakukkos órákat), amelyeket a robot tulajdonosa, Richard Martin részben Andrew javára értékesít. A rendkívül szerteágazó, összességében a „mi az ember” kérdésre választ kereső mű így egy apró szeletében a szerzői jog és a mesterséges intelligenciával rendelkező, önmagát folyamatosan fejlesztő robot viszonyrendszerét is körbejárja. Ha Asimov robot-világa valósággá válna és a szerzői jog jelenlegi paradigmája fennmaradna, Andew egyáltalán nem rendelkezhetne szerzői jogokkal. A szerzői jog jellegéből adódóan csak az emberek kreatív alkotásait védi. (Érdekes vita alapja lehet, hogy a történet szerint Andrew emberként hunyt el, miután pozitron agyának élő szövetre…

2019. február 15.

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes

Ami a tényállást illeti, a felperes ügyvezetője volt az alperes cégnek. A kezdeti megbízási szerződéseket követően munkaszerződés keretében került sor a felperes foglalkoztatására, amely szerint a felperes 2015. március 26-tól kereskedelmi igazgató munkakört töltött be, vezető állású munkavállalónak minősült. A felek három hónap próbaidőt kötöttek ki. A munkaszerződés értelmében a felperes a szerződés aláírásával kijelentette, hogy a szerződés lejáratát követő három évig a munkáltató konkurenciájával/vevőpartnereivel és/vagy azok többségi tulajdonosával, illetve azok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokkal csak a megbízó előzetes jóváhagyásával tarthat fenn üzleti kapcsolatot. Kifejezetten rögzítették, hogy ezzel a ponttal eltérnek az munka törvénykönyve (Mt.) versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseitől. Az Mt. 228. §-a szerint a felek ilyen típusú megállapodása alapján a munkavállaló legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ráadásul az Mt. szerint a munkavállalónak az ilyen típusú kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket kell, hogy fizessen. A felperes munkaviszonyát az alperes a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó kikötés ingyenessége miatt érvénytelen. Az első- és…

2019. február 13.

5 érv, amiért érdemes perszimulációs előadásokra járni

A perszimuláció tulajdonképpen olyan, mint a Moot court, csak kényelmesebb, mert nem kell rá külön készülni. Csupán be kell ülni az előadásra, ahol a meghívott bíró és az alperes-felperes szerepeket eljátszó ügyvédek tárgyalótermi keretek között tálalják az esetet és a lehetséges megoldás(oka)t. Ez mégsem egy „sima” tárgyalás, hanem olyan, mint amikor benézhetünk a kulisszák mögé, és látjuk, hogy a bűvész valójában hogyan varázsolja elő a nyulat a kalapból. A legtöbbet az ügyvédek, ügyvédjelöltek és a joghallgatók profitálhatnak belőle, de természetesen bárki számára nyitottak az előadások. Nincsen rossz kérdés Akinek már volt kellemetlen tárgyalótermi tapasztalata ügyvédjelöltként vagy ügyvédként (vagy akár joghallgatóként előadáson találkozott azzal, hogy valamit nagyon nem értett, de nem mert kérdezni) tudja, hogy néha nagyon jól jött volna, ha informálisan, és nem jegyzőkönyvbe mondva megkérdezheti: itt mit is kellene akkor csinálni? Vagy rosszabb esetben a per lezárulta után tette volna fel a kérdést: mit kellett volna (máshogy) csinálnom? A perszimulációknál az előadás végén is nyugodtan lehet kérdezni, de általában az előadásra már úgy készülnek az adott felet játszó szereplők, hogy kifejezetten a leginkább kérdéses, vitatott (eljárásjogi) részekre térnek ki…

2019. február 8.

Az USA-ban élő pókerversenyen szerzett nyeremény nem szja köteles

Ami a tényállást illeti, a felperes az Amerikai Egyesült Államokban élő pókerversenyeken nyereményeket szerzett.Ezen összegeket az adóhatóság önálló tevékenységből származó bevételként vonta adózás alá, mellyel szemben a nevezési díjakat költségként számolta el. Becslési eljárás folytatott le és a 2009-2010 évre forráshiányt határozott meg és 42 883 774 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 22 481 233 forint adóbírság és 15 061 580 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes megváltoztatta az elsőfokú határozatot, a 2010-re a személyi jövedelemadó és a százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben tett megállapításokat törölte. 2009-re pedig 31 696 768 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg és kötelezte a felperest ezen összeg, valamint 23 772 576 forint adóbírság és 11 262 791 forint késedelmi pótlék megfizetésére. Úgy ítélte meg, hogy a felperesnek a vizsgált időszakban forráshiánya nem keletkezett, ezért a becsléssel történő adóalap meghatározása indokolatlan. A döntés indokolása szerint a Magyarország és az USA közötti, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben rögzített mentesítés nem terjed ki a felperes külföldi szerencsejátékból származó jövedelmére, az egyéb jövedelemnek minősül. A felperes USA-ban szerzett nyereményei…

2019. február 5.

Mi az a Moot court és miért (kinek) jó?

A Moot court, vagy mooting a perbeszédverseny angolszász megfelelője. A mooting alapvetően az egyetemi szférában, jogi karokon kialakult tárgyalótermi körülményeket imitáló verseny, hasonlít egy perszimulációhoz. Általában néhány fős csoportok versenyeznek egymással, úgy, hogy egy fiktív jogeset megoldásához alperesi és felperesi beadványokat készítenek, és akárcsak egy valódi tárgyaláson, meg kell védeniük az álláspontjukat a bíróság előtt, melynek tagjai helyben bármit kérdezhetnek tőlük az esettel kapcsolatban. Többnyire egy másodfokon (fellebbviteli bíróságon) játszódó esetet szimulálnak, és annyiban másabb csak egy igazi tárgyalásnál, hogy tanúkat vagy szakértőket általában nem hallgatnak meg, illetve tárgyi bizonyítékokat nem mutatnak be, így a fókusz magán az írott jogi érvelésen, és annak szóbeli előadásán (valamint a gyors és pontos azonnali reflektáláson) van. Míg az ilyen versenyeken az anyagi jogi megoldás áll a fókuszban, addig a nem versenyalapú perszimulációs előadásoknál inkább az eljárásjog gyakorlati oldalára fektetik a hangsúlyt. A mooting és a perszimulációs rendezvények látogatása igazából befektetés a jövőbe, egy korán elkezdett tudatos karrierépítés része. Noha a perbeszédversenyeken klasszikusan joghallgatók vesznek részt, valójában később az ügyvédjelöltek és a munkáltatók is profitálnak belőle, ugyanis olyan képességeket szereznek meg a résztvevők, amiket…

2019. február 1.

A notórius pereskedő jóhírneve

Ami a tényállást illeti, a felperes (a perbeli társasház egyik lakásának tulajdonosa) 6-8 év alatt hat polgári pert indított és négy büntető feljelentést tett a közös képviselő, illetve a társasház ellen (alperesek), amik közül csak az egyikben lett pernyertes, a többi ügyben eredménytelenül pereskedett. A büntetőeljárások közül az egyik ügyben a társasház ügyvezetőjét megrovásban részesítette a bíróság, az egyéb bejelentések, hatósági eljárások, feljelentések nem jártak az alperesek marasztalásával. A társasház 2015. májusi közgyűlésén vita alakult ki a felperes, az ügyvezetője, valamint a lakók között. A felperes vitatta az előző évi elszámolást, azon belül az elszámolásban feltüntetett magas fénymásolási költséget, amelyet a közös képviselő a perek nagy számával és a jelentős iratállomány tulajdonosok részére történő megküldésének kötelezettségével magyarázott. Az alperes tájékoztatta a közgyűlést a felperes által indított perekről, arra is kitérve, hogy a felperes minden pert elveszített. További vitát gerjesztett a felperes és a lakók között az, hogy a társasházban lévő több lakás beázása miatt 40 millió forint hitel felvételére lett volna szükség, azonban a társasház hitelkérelmét a bank nem fogadta be. Az alperes tájékoztatása szerint a hitel felvétele azért hiúsult…

2019. január 25.

Határozatképesség számításánál a ténylegesen megválasztott küldötti létszámból kell kiindulni

Ami a tényállást illeti, az alperes lakásszövetkezetnél a lakásszövetkezeti törvény alapján küldöttgyűlés működik. A vitatott küldöttgyűlés időpontjában hatályos Alapszabály szerint a küldöttek számát és a küldöttek által képviselt tagértekezleti körzeteket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy abban a műszakilag és építészetileg önálló lakóépületek tagsága arányos képviselettel rendelkezhessen. A küldöttek száma nem lehet kevesebb mint 30 fő és nem haladhatja meg a 100 főt. Minden épület egy részközgyűlési körzetet alkot. Az Alapszabály értelmében a tagok lakóépületenként (lépcsőházanként) szerveződő közösségeit a lakásszövetkezet szervezeti egységének, tagértekezletnek ismerik el. A tagértekezlet helyi hatáskörben küldöttet választ, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tagok érdekeit. Az SzMSz által meghatározott küldötti létszám 56 fő volt. 13 tagértekezlet nem választott küldöttet, így ténylegesen csak 42 megválasztott küldötte volt az alperesnek, mivel 1 személyt 2 tagértekezlet is küldöttnek választott. Az Alapszabály és az SzMSz további szabálya szerint a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek legalább egyszerű többsége jelen van, a küldöttek 50%-a + 1 fő. Minden küldöttnek egy szavazata van. A szabályszerűen összehívott, 2016. május 24-ei küldöttgyűlésén 25 küldött jelent meg, és…

« Előző 1 … 36 37 38 39 40 … 43 Következő »