Főmenü

2018. december 5.

Bíróként a közigazgatási bíróságon

A bírói jogállás egységes, ezért a közigazgatási bíróra vonatkozó rendelkezések körében csak kisebb eltérések lehetségesek a rendes bírósági bírókra vonatkozó szabályoktól. Ezek az eltérések azt szolgálják, hogy a közigazgatási bíróságokon a hagyományos belső bírósági karrierből (fogalmazó, titkár) és a kívülről, a megfelelő közigazgatási szaktudással érkező pályázók egyenlő eséllyel rendelkezzenek a közigazgatási bíróvá válás folyamatában. Az azonos pályázati esélyeket biztosítja a szakmai tapasztalat számításánál a közigazgatási tapasztalat fokozott értékelése, illetve a jogi szakvizsgához nem kötött közigazgatási munkakörben eltöltött gyakorlat figyelembe vétele. Ennek indoka, hogy a közigazgatásban dolgozó szakemberek jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, bíróként a döntéshozatalba jobban, közvetlenebbül be tudják vinni az életszerűség, a megvalósíthatóság szempontjait. A Javaslat a közigazgatási bírói szolgálati viszony fennállása alatt is elősegíti és ösztönzi a további közigazgatási joggyakorlat megszerzését, újabb tapasztalatok felhalmozását. A közigazgatási bíróvá való kinevezés szempontjából a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynél (a továbbiakban: Bjt.) szélesebben kerülnek meghatározása azon közigazgatási joggyakorlati idők, amelyeket a közigazgatási bírói pályázat elbírálásakor figyelembe kell venni. Így a gyakorlati időbe beszámítani rendeli nemcsak a jogi szakvizsga után, hanem már az egyetemi jogi végzettség megszerzését követően szerzett gyakorlati időt is,…

2018. december 3.

A közigazgatási bírósági igazgatás, OBH helyett Országos Közigazgatási Bírói Tanács

A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Korábbi írásunkban bemutattuk az új bíróság szervezeti felépítését. Mostani cikkünkben az új bírósági igazgatást mutatjuk be. Az új szabályozás értelmében az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási jogköre nem terjed ki a közigazgatási bíróságok igazgatási tevékenységére, a Javaslat új igazgatási modellt vezet be, amely a miniszteriális igazgatási modellt követi. Ebben a modellben az igazságügyi igazgatás közigazgatási bíróságokat érintő feladataiban az igazságügyért felelős miniszternek hangsúlyos szerep jut. Igazgatási jogkörei kiterjednek a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv hatásköreinek gyakorlására, a közigazgatási bírói pályázatokkal, bírói és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá a közigazgatási bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására. A Javaslat indokolása kiemeli, hogy a jogalkotói cél a bírói függetlenség és a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartásával egy olyan megoldás nyújtása, amely megteremti az igazságügyi miniszter igazságügyi igazgatással összefüggő hatásköreit, hogy jelenlegi eszközrendszeréhez viszonyítva nagyobb mértékben tudjon politikai felelősséget vállalni a közigazgatási bíróságok igazgatásáért, és azon…

2018. november 30.

Ilyen volt a Lawyer for a Day 2018 döntője

A DLA Budapest irodájában megrendezett döntő programjának első pontja egy bevezető volt, ahol az iroda ügyvédei szemléletesen elmagyarázták, hogy pontosan mi az a due diligence eljárás, mivel egy ilyen feladat megoldása volt a verseny döntőjének feladata is. A példa szerint ha mondjuk valaki használtautót vesz, akkor egy szakértő (autószerelő) tanácsát kéri ki abban, hogy milyen potenciális kockázatokat rejt magában a termék. Vállalatfelvásárlás esetén pedig a célvállalatban rejlő jogi kockázatok értékelésére vesznek igénybe ügyvédi irodákat Ilyenkor a megbízott ügyvédek elvonulnak az ún. adatszobába, ahol vagy kinyomtatva, vagy elektronikusan megtalálhatók a vállalat jogi dokumentumai. Az átvilágítás során pedig általában több száz (vagy ezer) oldalnyi dokumentáció kerül átnyálazásra. Szerencsére megnyugtattak minket: a feladat tökéletes megoldására nem lesz elég idő, csakúgy mint a való életben. Az életszerűség még nagyobb átadása érdekében néhány DLA-s kollégát aznapra hazaküldtek home officeozni, hogy a versenyzők tényleg a lehető leginkább valós környezetben, konkrétan az iroda helyiségeiben, és az ott rendelkezésre álló eszközökkel oldják meg a feladatot A következő pár órában a versenyzők intenzíven dolgoztak, csak a célvállalattal kapcsolatban álló egyes szereplőket (illetve az őket megszemélyesítő DLA-s ügyvédeket) kérdezgettek a…

2018. november 30.

Meddig mehet el a sajtó? Tudósítás a büntetőeljárásról

Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én 105 000 forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság és 56 731 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében 3 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint ugyan valós volt annak közlése, hogy őt őrizetbe vették, a közlés módja azonban jogszabálysértő módon tette őt beazonosíthatóvá, olyan hamis látszatot keltve, hogy ő egy bűnszervezet tagjaként járt el. Meglátása szerint a közlés módjával sérült a becsület védelméhez, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga, ráadásul a közlés miatt őt és családját súlyos hátrányok érték. Az alperes azzal védekezett, hogy valós tényeket közöltek egy megindított büntetőeljárásról, így a kereset jogalapja teljességgel…

2018. november 27.

Egységes és elkülönült: jön a közigazgatási bíróság

A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Ez az intézmény nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a közigazgatás joghatást kiváltó cselekvései feletti bírói ellenőrzés előzményei egészen a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883. évi XLIII. törvénycikkig és az 1896-os Közigazgatási Bíróság felállításáig nyúlnak vissza. Az 1949-es megszűnést követően az ismételt megjelenést az Alaptörvény hetedik módosítása teremtette meg 2018. VI. 29-ével, amikor az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésének újra szabályozásával, az Alaptörvénybe került, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó bíróságok a rendes és a közigazgatási bíróság. A szervezeti szétválasztást a közigazgatási bíráskodás sajátos belső logikájával indokolja a jogalkotó. A közigazgatási jogviták elbírálása speciális szakismeretet, bírói attitűdöt igényel. Ennek oka pedig a különböző eljárások tárgyává tett jogviszonyok gyökeresen eltérő sajátosságaiban keresendő. Míg a polgári perben egymással egyenrangú, mellérendelt felek vitáját dönti el a bíró, addig a közigazgatási perben a jogviszony egyik alanya szükségszerűen erőfölényes helyzetben van: az ügyfél áll az információs, szakmai és anyagi erőfölényben lévő hatósággal szemben. Ezért kell a közigazgatási…

2018. november 23.

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben

Ami a tényállást illeti, az ügyvéd foglalkozású felperes és az alperes önkormányzat között több peres eljárás volt folyamatban, amelyben az önkormányzat mintegy 600 000 forint parkolási díj és pótdíj iránti igényt terjesztett elő. Az önkormányzat valamennyi perben pervesztes lett, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy egy újabb eljárásban ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperes ellen 115 415 forint és járulékai iránt, szintén parkolási díj és pótdíj megfizetése miatt. Mivel a felperes ellentmondással élt, az eljárás perré alakult. Az ügyben az önkormányzat előkészítő iratot terjesztett elő, amelyben azt írta, hogy az ügyvéd „notórius parkolási díjat nem fizető, mellyel az önkormányzatot közel 600 000 forint tőketartozással és hasonló mértékű járulékos költséggel károsította meg rosszhiszeműen, különös figyelemmel arra a tényre, hogy gyakorló jogászként, hivatásához méltatlan módon próbálja a jogellenes magatartásával a társadalmat demoralizálni. A felperes szerint az önkormányzat a kijelentéseivel megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és 400 000 forint sérelemdíj megfizetését kérte. Az alperes szerint a kifogásolt közlések értékítéletnek, véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek nem előzmény nélküliek. Álláspontja szerint a kifogásolt kitételek a felperes magánéletét nem érintik, objektíve alkalmatlanok a felperes értékelésének negatív befolyásolására. Külön kiemelte, hogy a perbeli közléseket tartalmazó beadvány…

2018. november 20.

Újraszabályozzák a vezető tisztségviselőkkel szemben a kényszertörlési eljárás során alkalmazott eltiltás intézményét

A Parlament előtt van az a törvénymódosítás (T/2936), ami új jogi kereteket ad a cégvezetőkkel szemben kényszertörlési eljárás során alkalmazott automatikus eltiltásnak. Az új szabályok megalkotására azért van szükség, mivel bírói kezdeményezések alapján az Alkotmánybíróság (AB) 16/2018. (X. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a cégvezetők automatikus eltiltását szabályozó, a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette. Az AB döntését részletesen bemutató írásunkban kiemeltük, hogy a hatályos szabályok szerint a vezető tisztségviselő eltiltásának két formája létezik jelenleg párhuzamosan: a büntetőjogban alkalmazott foglalkozástól eltiltás és a cégjogban alkalmazott eltiltás, amely a büntetőjog körén kívül eső meghatározott cselekményekre alkalmazható büntető jellegű, személy elleni szankció. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített cégtörvényi rendelkezés az eltiltást a cég kényszertörléséhez és ahhoz kapcsolta, hogy a kényszertörlési eljárás során a céggel szemben követelés bejelentésére került sor (és a cégnek nincs fellelhető vagyona). A kényszertörlés miatti eltiltással érintett személyi kört azok a vezető tisztségviselők alkották, akik a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, valamint az azt megelőző évben töltötték be ezt a tisztséget. Az eltiltás kizárta a…

2018. november 16.

Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél

Ami a tényállást illeti, a felperes a 2006. szeptember 20-án hajnalban a Budapest VIII. kerületében egy agresszív csoport tagjaként különféle tárgyakat dobott a kivezényelt rendőrökre, ami miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elrendelte előzetes letartóztatását, majd bűnösnek mondta ki társtettesként, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. A felperes előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartalmáig (2 év 6 hónap) fenntartotta. A Fővárosi Bíróság a felperes előzetes letartóztatását 2006. október 26-án megszüntette, majd megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, a szabadságvesztés-büntetést kettő évre enyhítette, annak végrehajtását négyévi próbaidőre felfüggesztette. 2011-ben a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvény (Semmisségi törvény) szerint a 2006. szeptember 18. és október 24. között, Magyarország területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte [1. §]. A törvény hatására a PKKB semmissé nyilvánította a felperes bűnösségét kimondó és a felperessel szemben büntetést…

2018. november 10.

Pécsi joghallgató győzelme az 5. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

A Dr. Nagy László Alapítvány által szervezett érvelési versenyre a beugró feladat megoldását 20 nő és 20 férfi joghallgató nyújtotta be, legtöbben az ELTE és az SZTE jogi karáról. A jelentkezők közül 16-an jutottak be a november 7-8. Között megrendezett szóbeli versenyre, ahol első nap a nyolcad- és negyeddöntők kerültek megrendezésre, majd a második nap délután az elődöntők, utána pedig a bronzmeccs és a döntő. A versengés zárultával este tartott eredményhirdetésen dr. Siegler Konrád ügyvéd, az alapítvány egyik alapítója elmondta, hogy a tragikusan fiatalon elhunyt dr. Nagy László ügyvédnek emléket állító versenyen a joghallgatók szóbeli érvelési képessége kerül előtérbe, amihez a jogi felkészültség mellett számos egyéb képességre, így taktikai érzékre, bátorságra, magabiztosságra és szellemességre is szükség van. Dr. Gál Enikő az alapítvány elnöke kifejtette, hogy a szervezők végtelen szeretettel és tisztelettel ápolják dr. Nagy László ügyvéd emlékét. Az érvelési verseny, ötvözve a hagyományokat az újításokkal, a jövő jogászgenerációi felé közvetített értéket, egyben a hivatásukat kezdő versenyzők számára komoly kihívást és hasznos megmérettetést jelent. Prof. Dr. Menyhárd Attila, az ELTE jogi karának dékánja, a verseny fővédnöke beszédében kiemelte, hogy ügyvédként emberek…

2018. november 9.

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet

Ami a tényállást illeti, az alperes tulajdonosa a felperes társasház külön helyrajzi szám alatt felvett 134 m² alapterületű lakásának és a lakás alatti pincében lévő két közös tulajdonú, de az alperes kizárólagos használatában lévő 8 és 12 m² tárolóhelyiségnek. A 2013. július 15-ei társasházi közgyűlésen az alperes tájékoztatta a lakókat, hogy a lakást orvosi rendelő céljából vásárolta meg, és ennek kialakítása érdekében átalakítási munkálatokat tervez, melyek a pincehelyiséget is érintették. A társasházközösség 2013. december 13-án írásban szavazott arról, hogy nem járul hozzá az alperes lakásának funkcióváltásához és a közös használatú, illetve kizárólagos használatú helyiségek, épületberendezések, tartószerkezetek, különös tekintettel a falak, födémek és közművek műszaki állapotának megváltoztatásához. A felperes 2013. december 18-án birtokvédelmi eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, de mivel a jegyző hatáskörének hiányát állapította meg, a bírósághoz fordult. A kereset A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a társasház közös tulajdonában álló, de az alperes kizárólagos használatában lévő pincehelyiségeknek a felette elhelyezkedő lakással való egybekapcsolásával - a födém több ponton történő átfúrásával - birtokháborítást követett el. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a saját használatú pincehelyiségekben funkcióváltást hajtott…

« Előző 1 … 38 39 40 41 42 43 Következő »